Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1965-1967
1967. április. 14., 3. Rendes kari tanácsülés
III-IV.évfolyamon már nincs lehetőség, hogy a nem kívánatos -hallgató kimaradjon, addigra már humanitásból sem buktatják meg őket, gondolva arra is, ha az I.évfolyam vizsgáit sikerrel letette, a felsőbb éveken már étengedik. Nagyon helyes lenne az I-II.éven visszaállítani a kötelező beszámolót, demonstrációt. így lemaradna 20-25 hallgató Í-2 évig, vagy talán állandóan, ez kb. a reális szám, mert hiszen régebben is 15-20# kihullott. Fűzi; a Mikrobiológia vizsgaeredményeket nagyon befolyásolja a 4 1/2 éves kiképzés, amióta ez fennáll 50#-kal visszaesett a hallgatók tudása. A jelenlegi III.évfolyam túlzsúfolt anyagával a kiváló hallgatók még megbirkózhak, de a többit csak kegyelemből engedik át. így a nivó nagy mértékben leszáll. A hallgatók egy részénél kérdéses, hogy idevalók-e. Van aki minden évben minden tárgyból megbukik. Javasolja, a Dékán ur ezeket is hivja be megbeszélésre, meg kell -győződni arról, hogy lehet-e ezeken segiteni; vagy az illetők abban biznak, hogy a III.éven túljutva megkapják a diplomát. Donáth: azt a mondást szeretné idézni: a kezdet az egésznek a fele. Nekünk nagyon sokat kell foglalkozni az első két évfolyam problémáival, mert ez a jövőnek az elejét képezi. Egy kicsit a hallgatók védelmében is kell szólni. Nagyon kritikus a januári szigorlat a júniusival szemben, amikor a hallgató a 1 1/2 éves tárgyból megbukik és két hét múlva belehajszoljuk az ismétlő vizsgába. Régebben a júniusi szigorlatoknál két hónap ideje volt az ismétlésre. Javaslata: tegyük lehetővé a vizsga ismétlését az év végén, vagy esetleg szeptemberben. Dékán: meg kell állapítani, hogy a Fogorvostudományi Karon az I.évfolyam tanulmányi eredménye nagyon elszomorító. Nagyon köszöni a törekvést a javításra és azt, hogy az oktatók lelkiismereti kérdést csinálnak a jobb eredmény elérése érdekében. Azt is meg kell állapítani, hogy az egész tanulmányi rend, amit a Művelődésügyi Minisztérium adott ki, nagyon liberális. A hallgatónak rendkívül sok lehetősége van arra, hogy vizsgáit több halasztással tegye le, és tanulmányait évismétléssel, évkihagyással tudja mégis elvégezni. Sajnos az ismétlésre bocsátott hallgató nem igen szokott megjavulni. A tapasztalat szerint az ismétlő évben sem válik szorgalmassá. A hozzászólásokból az a tanulság, hogy az első két évben a legnagyobb szigorúsággal többszörösen kellene megbuktatni a nem megfelelő hallgatót, hogy ne találjon kibúvót és újból vizsgázhasson. Főleg a szigorlati időt ne nyújthassa a vizsgaidőszakon túlra, különféle dékáni és rektori engedéllyel. Ez azért sem helyes, mert a következő félévben alig van ideje az uj félévi anyagból készülni.