Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1963-1965

1964. december. 11., 2. Rendes kari tanácsülé2

kapjon még külön a Fogorvostudоmányi Kartél statust. Itt-ott tudtunk 1-1 statust átadni, de ez inkább baráti gesztus volt. Azt is tudomásul kell venni, hogy a Fogorvostudomány Kari tan­székek furcsa helyzetbe kerültek, hogy oktatónak vették fel azokat, akik tavaly még tanulók voltak. Ez önmagában nem he­lyes, az ÁOK-n ez nem fordul elő. Helyes, ha olyanok kerül­nek a klinikákra, akik előbb is oktattak, de hogy máról-hol­napra kerüljön oktató klinikára, akinek esetleg nincs is ked­ve hozzá, magában véve helytelen. A miniszteriális intézkedé­seket is helyes irányba kell terelni.A Fogorvostudományi Kar kapjon a tanszékek szerint és külön az elméleti intézetek szá­mára is külön oktatókat. Amikor ennek a kérdésnek az adminisztra­­tiv harca folyik, akkor csak a Fogorvostudományi Kar képviselői vannak jelen és nincsenek ott a többi tanszékek. Ebből szárma­zik a hiba, mert ha ott volna minden elméleti intézet képvi­selője, elő tudnák adni kivánságaikat. Áros: legalább annyi volna a kérése, hogy azok a fogorvostan­hallgatók, akik 3-4 évet eltöltenek elméleti intézetben, az elhelyezésnél előnyben részesüljenek, mert ezek mind használ­ható emberek, legalább annyi előnyt élvezzenek, hogy figye­lembe vegyék az elméleti intézetben eltöltött éveiket. Farkas: nem mind’en hozzászólóbal ért egyet. A kívánságokat és a költségvetési realitásokat külön kell választani. A mi­nisztériumnak 2 problémát kellene megoldani: 1/ elvileg fogadja el a Minisztérium, helyes-e fogorvosi dip­lomával rendelkezőnek elméleti intézetbe kerülni. Nem tudja pontosan ez évben hogy döntöttek, itt egyértelműen kellene állást foglalni. 2/ A status kérdés. Reméli Serényi tanár optimizmusa fog érvényesülni, azonban a jövő évi költségvetés olyan hangula­tú, hogy statusemelásre egyelőre nincs kilátás. Másik kérdés, hogy a tanszékek hogyan értékelik saját status viszonyaikat. Ebben a tekintetben nem egészen tisztázott a helyzet. Ugyanis az elméleti intézetekben, amikor az utóbbi időben emelkedett a statusszám, abba bele volt kalkulálva, hogy ott fogorvostanhallgatókat is oktatnak. Pillanatnyi­lag egyik intézetben sincs annyi status, amennyi az oktatás­hoz kellene. Amikor kiszámították a normákat, meg lehetett volna állapítani, hogy a rendelkezésre álló statusokból konkrétan mennyi tartozzék a fogorvostanhallgatók oktatásá­hoz. Ennek a tisztázása ügyében kellene Bogina rektorhelyet­tessel tárgyalni. A legdöntőbb az lenne, hogy a Minisztérium is fogadja el azt, hogy az elméleti intézetekben az oktatók között legyen fog­orvos is. Ismét más kérdés, biztosítva van-e a jövője annak a fogorvos­nak, aki elméleti intézetbe kerül és évekig ott tanit. Mi a fejlődési lehetősége és a jövője ? Ez idő alatt kiesik a stomatológiából, vájjon élete végéig anatómus lesz-e ? Ana­tómiából és élettanból korlátozott számban van munkahely az országban. 232

Next

/
Oldalképek
Tartalom