Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1961-1963
1962. november 3., Ünnepi tanácsülés - Nyilvános ünnepi tanácsülés az új rendszerű fogorvosképzés kezdete 10-ik évfordulója alkalmából
Tisztelt Nyilvános xVari ülés! Kedves Vendégeink. Kulturember szereti a múltat jelző évfordulót, mert ebben saját szellemiségének a megbecsülését látja. *z évszámok - jól tudjuk - önmagukban alig jelentenek valamit és csupán az események, történések kölcsönhatásai folytán lesznek feljegyzésre méltóak. . Intézmények életében is van születés, fejlődés, virágzás és hanyatlás. Az egyes időszakokat az események vagy személyek • • változása szokta jelezni, amelyekről rendszerint csak utólag derül ki, hogy kedvezően vagy kedvezőtlenül hatottak az intézményre. A kiváncsi ember tudni szeretné, hogy az intézmény életvonalának melyik pontján állunk. A biológia válaszol: amig az intézménynek fokozott igényei vannak, amelyet tagjainak munkássá" gával igyekszik kielégíteni, addig a fejlődés stádiumában vagyunk A fejlődés pedig mindaddig tart, ameddig az uj utak keresésében fáradozunk a soha el nem érhető tökéletesebb érdekében. üiikor virágzik az intézmény? - akkor amidőn annak tagjai tépelődő gondo lataikkal igyekeznek termékennyé tenni cselekvésüket. Hazánkban a felszabadulás utáni években azt tapasztaltuk, hogy a 9 esztendeig tartó orvos-fogorvos szakorvosképzés túlságosan hosszú, és nem biztosítja számszerűen a szocialista egészségügy által kiterjesztett fogászati ellátás követelményeit. az uj Párt- és 1k>rmányprogramm szempontjait figyelembe véve, az ország lakosságának fogászati ellátása is az uj szemlélet alapján értékelendő, a jól megszervezett fogászati ellátás a lakosság életszinvonal át emeli, mert fogászati kezelésre minden korosztály - a csecsemőtől az aggastyánig - állandóan rászorul. A fogazat állandó karbantartása, funkcionális használhatósága a dolgozó tárgyalmi életében, de munkaképességének zavartalansága**.
