Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1959-1961
1960. január 5., Kari tanácsülés - Az Egészségügyi Minisztérium Orvosképzési Bizottságának az orvosképzés továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatának megvitatása
— 29 /2. Г t t nyugtatta meg. Kerülhet fogorvos olyan helyzetbe, hogy a betegnek nem mondhatja, hogy nem tud rajta segíteni. Másik kérdés az, hogy mennyire indokolt az, hogy miért hallgatnak szemészetet. Hallgató korában szemészeti műtétet egy ált.gyakorlatot folytató orvos nem végezhetett, az műhibának számított. Nincs meggyőződve arról, hogy egy általános orvostanhallgató jobban tudna hozzányúlni egy szülőnőhöz. Szerinte nem szabad tudásunkat csökkenteni. Azt mondják, hogy a szülészet távolesik a fogászattól, ez biztos, de ha tanul szülészetet - tanulmányainak eredményeképpen - tanácsot fog tudni adni. Nem volna helyes.a szülészetet kihagyni a tanulmányokból, — '■* , 7. ' » , *- • Dékánhelyettes: elfogadja Nagy professzor érvelését, Fábián Tibor: kijelenti, hogy Nagy professzor hozzászólásával teljesen egyetért. Csupán azzal egésziti ki, hogy az "élettan" anyagának leszűkítését nem tartja szerencsésnek. Szerinte a tanrendi túlterhelésről nem azok beszélnek, akik szívesen tanulnak. Véleménye szerint nincsenek annyira túlterhelve, hogy ezért egy tárgyat leszűkítsenek. A külön szigorló félévet nagyon helyesnek tartja, úgyszintén a "szoyettan" áttételét а II.évre, a "mikrobiológiát" а III.-ra és a "gyógyszertant" pedig а IV.évfolyamra. Dékán: megjegyzi, hogy a külön szigorló félév bevezetésével szemben a Minisztérium a fogorvoshiányt fogja felhozni legfontosabb érvül. Mindenesetre javasoljuk, hogy féléwvel hosszabbitsák meg a tanulmányi időt, mert bizonyosan emeli a végző fogorvosok nívóját. , : Berényi: Nagy professzor beszélt a felvételi vizsgák reformjának szükségességéről, ami szerinte is nagyon hasznos lenne, mert a sok személyt igénybevevő megterhelő munka elmaradna. Több éven keresztül dolgozott mint elnök a felvételi bizottságban és ott látta, hogy mennyire különböznek a gimnáziumok osztályzatai. Különösen a vidéki gimnáziumok és a budapestiek között van nagy nivódifferencia. A származási- kérdéseket szerinte nem lehet csak papiron megoldani. Példának hozza fel, hogy egy vidéki Pártbizottság vagy Tanács jó, vagy rosszindulatú javaslata könnyen félrevezetheti a felvételi bizottságot, amit a bizottság jobban tisztázhat személyesen. , Nagy Dénes: megjegyzi, hogy javaslatának az a lényege, hogy a középiskolák közötti differenciát jobban kiküszöbölné. Szerinte. sokkal kisebb a hibaforrás ha több tanár osztályozását veszik alap.ul, mintha csak az érettségi bizonyítványt nézik. Ha kiveszik 1—2 gimnáziumi tanulmányi év eredményéből a fizika és biológia, valamint az általános tanulmányi eredményeket, szerinte reálisabb képet kapnak. A. származás megállapítására vonatkozóan megjegyzi, hogy többször vett részt csucsbizottságban és csak nagyon kevés esetben került sor személyes tisztázásra. A továbbiakban megjegyzi, hogy tudomása szerint Bulgáriában is ezt a rendszert követik a felvételeknél.
