Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1959-1961
1961. március 10., Kari tanácsülés - A fogorvosképzés tantervének módosítására vonatkozó javaslat megvitatása
28 a laboratóriumokba mennek, az részükre nem lesz egy egyszerű nézés csak, hanem ott már bizonyos gyakorlati munkát végezhetnek. Ezekre szeretné a figyelmet felhivni, hogy két hónap nyári gyakorlatot azért kaptak, hogy a gyakorlatot megjavítsák és ennek a gyakorlatnak az egyik fele az odontotechnika. Felteszi a kérdést, hogy a labo'ratóriumi protetika az _propedeutika-e vagy nem ? Öss'zehasonlitást tesz az ápolástan és a belgyógyászat kapcsolata között. Szerinte a fogorvosnak szükséges, hogy tudja, megtanulja előzőleg, hogy mit csinál a fogtechnikus, mert úgy gondolja, hogy lényegében az odontotechnika a fogtechnikus munkája túlnyomó részben* A másik részét az orvos munkáját a fog- pótlástani szigorlatban mégegyszer számon kell kérni, mert a laboratóriumi'és klinikai protetikából egységesen kell a hallgatónak a zárószigorlat előtt mégegyszer vizsgáznia. Itt nem látja szükségességét annak, hogy olyan tárgynál, amelyiknek legalább egy része mégegyszer zárószigorlatra és vizsgára kerül, hogy feltétlenül szükséges-e hogy előzőleg is szigorlatban kerüljön vizsgáztatásra. Tóth docens ur észrevételével egyetért, feltétlenül a végzett fogorvosokat meg-kell,hallgatni és talán azokat is, akik a-végzett fogorvosokat alkalmazzák. Hasznosnak tartana egy megbeszélést. Felveti a kérdést, hogy nem volna-e célszerűbb ha ezt a Kar rendezné meg, hisz fogorvosképzés egyelőre csak Budapesten van* Kérdőiveket kellene kiküldeni, előzetesen véleményüket kikérni és esetleg meg is hivni őket. Megjegyzi, hogy szivesen részt venne.ő is ezen a megbeszélésen. Szerinte a táplálkozás kérdésével több tárgy is foglalkozik. Pl. az élettan, kórélettan, biokémia, stb. Megjegyzi, hogy.a KISZ képviselőjévelctörtént legutóbbi beszélgetésük alkalmával Fábián elvtárs felvetette, hogy a tárgyakban sok dolog ismétlődik. A Fém- és anyagismeretnél is megemlitette, hogy sok dolgot újra tanulnak a klinikai tárgynál. Szerinte a koordinációt meg kell találni és meg kell találni a Tátlálkozástan előadási helyét is. Megjegyzi, hogy mint ahogy a Közegészségtan keretében elő-tud adni Bakács főigazgató, Tarján Róbert igazgató elvtársak, ugyanúgy nem jelentené a Táplálkozástan sérelmét, hogyha valamelyik tárgynak a keretében kerülne előadásra - nem vonja kétségbe - ez a fogorvos- - képzés szempontjából igen fontos-tárgy. A röntgenkérdésben, hogy az óraszám kevés-e ? megjegyzi, hogy Ratkóczy professzor ugyanezt'mondja. Úgy gondolja, hogy a megoldás nem az lenne, hogy a röntgen óraszámát növeljék. Szerinte a röntgentárgyaknak nem az a feladata, hogy valamennyi klinikai tár^y tudását a vizsgákon számon lehessen kérni, hanem az, hogy alapbt adjon ahhoz, ’hogy a klinikai tárgyakban alkalmazva, tovább oktassák a tárgyat. Úgy gondolja, hogy nem is lehet egy fogászati klinikai tárgyat sem elképzelni röntgen nélkül - mint
