Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1959-1961

1961. március 10., Kari tanácsülés - A fogorvosképzés tantervének módosítására vonatkozó javaslat megvitatása

/fû,- 25 ­A Fogászati pathológia c. kollégiummal kapcsolatban meg­jegyzi, hogy az talán inkább az általános pathológiához csatoltassék mint a konzerváló fogászathoz, mert bár egy része annak a konzerváló tevékenységgel összefügg, de vannak olyan részei, amelyek a szájsebészettel, stb. füg­genek össze és ezérf inkább ahhoz javasolná a csatolását. A KISZ javaslatával kapcsolatban jegyzi meg, hogy nem tart­ja helyesnek, hogy az államvizsgán "Klinikai Fogászat" ne szerepeljen. Az előbb elhangzottak alapján úgy gondolja, hogy ez nem hagyható el az államvizsga tárgyak közül, mert tulajdonképpen a Klinikai Fogászat summáija és szinteti­zálja a fiatal fogorvosnak az addig szerzett ismereteit. A Klinikai Fogászatnak az államvizsga tárgyai között való megtartását a KISZ javaslattal szemben továbbra is java­solja. Feremczy: megjegyzi, 'hogy az Oktatási Bizottság tulajdon­keppen meghagyta a fogászati röntgenológiánál azt az óra­számot ami eddig érvényben volt. Ha előzőleg nem hangzott volna el az utolsó egyetemi tanácsülés jegyzőkönyvének az ismertetése, nem is szólt volna hozzá a tanterv-kérdéshez* Fenti okból kiván néhány gondolatnak hangot adni. t A fogászati röntgenológiának a konzerváló^ fogászathoz va­ló csatolása nem indokolt épugy mint a -pathológiának sem az odavaló csatolása. Hogyha hallgatnának a fogorvostan- liallgatók radiológiát vagy röntgenológiát, akkor termé- -szetesen oda lehetne csatolni. De mivel a fogorvostanhall­gatók nem hallgatnak általános röntge-nológiát, tehát a -fogászati röntgenológia mint önálló előadandó tárgy szere­pelhet. Mert - szerinte - ez -egy szintézis, összefogja st konzerválót, szájsebészetet és a parodontológiát. Egész más viszonyban van a fogorvos a röntgennel, mint az álta­lános orvos. A fogorvosnak ugyszólva lépten-nyomon szük- - sége van röntgenre -és nemcsak egy leletre, hanem röntgen­kép olvasására. Misem bizonyltja ezt jobban, mint az, hogy az SZTK intézményekben 1928 óta a következő osztályok mű­ködnek. Konzerváló és protetika, hol külön, hol együtt, fog.sebészet, ambulancia és fog.röntgen. Továbbiakban megjegyzi,' hogy jaem képezné a fejlődés útját az, hogyha a fog.röntgent errőlákevés óraszámról is visz- szaszoritanák, mert az ór'aszám kevés. Ma amikor olyan sok szó esik a sugárvédelemről és a sugárhatásról ország és világszerte, ezeket éppen a kis óraszám miatt csak érin­teni tudja. Semmiképpen sem gondolja, hogy a végzett fog­orvos sokat nyerne abból, hogyha esetleg a fogászati rönt­genológiát elsüllyesztenék egy másik tárgyba és nem tudná megtanulni - amit most is nehezen - a képeknek olvasását. Végül külföldi példákra hivatkozik, ahol mindenütt külön tárgy a röntgenológia. t Вerényi : tekintettel arra, hogy a fogorvosképzés problémája ma már nemcsak a Fogorvosi Karnak a problémája, ma már a vidéki egyetemek is foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Ezért ( felhivja a figyelmet arra, hogy létezik egy olyan testület, m

Next

/
Oldalképek
Tartalom