Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1959-1961

1960. október 15., Kari tanácsülés - A Fogorvosi Kar javaslata a fogorvosképzés reformjáról

19_ ­VI. A Fogorvosi Kar javaslata a fogorvosképzés reformjáról Dékán jelenti, hogy a Fogorvosi Kar javaslatát a fogorvosképzés re­formjáról sokszorosított példányban a tanács tagjainak megküldte* Bevezetőben szól a hó elején tartott kibővített egyetemi tanácsülés­ről, amelyen résztvett Kelen Béla a budapesti Pártbizottság titkára és sok más vezető személyiség politikai és társadalmi életünk, vala­mint az egészségügy és oktatásügy területéről. Ez a tanácsülés általánosságban foglalkozott az oktatási reform elvi kérdéseivel. A Rektor elvtárs vitaindító szavaiban több problémát ve­tett fel, amelyek ugyancsak szorosan kapcsolódnak nevelésügyünk álta­lános kérdéseihez. Beszélt az ifjúság nevelésének három legfontosabb szervezeti formájáról, mint: család, az iskola és az ifjúsági szerve­zetek. Véleménye szerint, e három alapvetően fontos tényező együttmű­ködésében még sok probléma van, és még sok kérdés vár megoldásra. Nem megoldott kérdés az alsó-, közép- és felsőfokú intézményeink egy­másra épülésének problémája sem* Ugyancsak a nevelésügyhöz tartozik alakuló, fejlődő társadalmunknak jelenleg még mutatkozó több hiányos­sága. így például: nem mindenütt vált valóban morális értékké a mun­kához való viszony a szocialista társadalomban* A hozzászólásokban ismét előtérbe került a prevenció kérdése és el­hangzott, hogy a medikusok tapasztalatai és képzettségük ezen a té­ren nem kielégítő. Kívánatos dolog lenne, hogy a prevencióval kapcso­latos kutatási problémákkal egyetemünk is intenzivebben foglalkozzék. Kelen Béla felszólalásában kiemelte, hogy az orvos a társadalom ne­velője. Senki se mondhatja, hogy az orvosi tevékenység apolitikus munka és az orvosnak nem kell világnézeti és politikai kérdésekkel foglalkoznia. Az orvos állandó kontaktusban van a társadalommal, sza­gainak, véleményének súlya van, világnézeti kérdésekben nyilatkoznia kell. Nem közömbös tehát, hogy az egyetemről milyen orvosok kerülnek az életbe. A reformmal kapcsolatos tevékenység és a módszer, ahogyan az uj re­form készül, minden vonatkozásban tükrözi az egész kormányzatunk tény­kedéseit. Melyek ezek a jellemvonások ? Egyik ilyen jellemvonás, mint mondotta: szolidság. Már évek óta figyeljük saját magunkat, oktatási rendszerünkben mutatkozó helyes és helytelen elgondolásokat, módszere­ket, hibákat és évek óta gondolkozunk azon, hogy munkánkat hogyan le­hetne jobbá tenni. Ugyanakkor figyeljük a külföldet is, és saját ta­pasztalatainkat összevetjük a külföld tapasztalataival. Amit az irány­elvek felvetnek, azt az élet vetette fel. Nem kell azonban kapkodnunk, gondoljunk meg mindent alaposan, ez a kormányzatnak a módszere is. Ugyancsak a kormányzatnak a módszeréhez tartozik az is, hogy a lénye­ges kérdéseket széles körben vitára bocsátja. Örül, hogy ebben a vitá­ban, amint ezt tapasztalja is, örömmel vesznek részt az egyetem pro­fesszorai és oktatói, sőt igénylik is részvételüket. Azon kivül, mint kifejtette ez az egész munka szerves része kormányzatunk értelmiségi politikájának is. E munkán keresztül is, tevékeny részese az értelmi­ség a szocializmus építésének. Az oktatásügyi reform egyébként világ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom