Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1957-1959
1959. április 3., Rendkívüli tanácsülés - A Fogorvosi Kar fejlesztése
4 lesz a fogorvostanhallgatók évfolyamonkénti létszáma nem kellene-e teljesen kralon csoportnak vermi a fogorvostanhallgatókat, külön-előadásokat tartani számukra.;? A gyakorlati oktatásba - több csoport alakitásával - beil- ^ leszthe tó lenne, de a tantermük сзак kb. 220 hallgatót tud befogadni. Célszerűbb lenne talán olyan megoldás, hogy a fogorvostanhallgatóknak külön előadásokat tartanának. Ettől eltekintve azonban, miután az Intézet maximálisan van megterhelve, amit Törő professzor ur már 1958.junius 24-i átiratában is hangsúlyozott, ez a megoldás csak abban az esetben tartható fenn, ha legalább 2 oktatói /tanársegédi/ 1 asszisztensi és 1 takarítónői állást kapnak. Egyelőre 1 takarítónői állást igényeltek, de még azt sem kapták meg. Hétfő reggeltől, péntek estig folyamatosan vannak a gyakorlatok és a jelenlegi takarítószemélyzet képtelen a megs/okszorozott munkát elvégezni. ' I Turchányi; szerinte, ha az általános orvostanhallgatók > lét száma csökkeni fog, nem jelent különösebb megterhelést, ha helyettük fog orvostanhallgatókat foglak oktatni. Azt kéri, hogy az Intézetben mar- dolgozó központi gyakornokok állását 2 év után hosszabbitsák meg. 1953- ban kértek laboránsi állást, erre - a kapott információ szerint - 1961-ben kerülhetne sor, ezt a laboránsi állásigényt kéri előbbre hozni. Tömből ; az Anatómiai Intézetben inkább a gyakorlati oktatásnál van a baj. Az oktatást nem lehet megoldani demonstrátorokkal. A demonstrátorok között nagyszámú, szigorló van és ezek sokat hiányoznak-, nem lehet iájuk számítani, mint egy kinevezett oktatóra. Személyi igényük: 1 gyakornoki állás, 1 szakképzett laboratóriumi asszisztens, 1 takarítónő, ezenkívül 1 boncmester külön a fogorvostanhallgatók számára. (. Dénes ; személyi igényük: 1 tanársegéd és 1 önálló laboráns. Molnár Ferenc: úgy gondolja, hogy a Fogorvosi Kar létesítésével kapcsolatosan nem ismeretlen az, hogy kétirányú elgondolással találkozik ez a fejlesztés. Az egyik innen indult el az Egyetem-részéről, a másik, amit a felügyelő hatóságunk, az Egészségügyi Minisztérium is magáévá tett most már olyan stádiumba jutott hogy konkretizálható. Felvetődött a létszámkérdés, itt a legégetőbb a takaritó személyzet kérdése. Fém akar kecsegtető ajánlatot tenni, hogy 1/2 éven belül ez a probléma megoldódik, de tényként emliti meg, hogy az intézetek részéről elhangzott panaszok indokoltak, mert megvizsgálták ezeket a panaszokat és összehasanlitást tettek az egyes intézetek takaritó létszám helyzetével. Megállapították, hogy egy takarítónőre igen nagy terület jut. Az Egészp