Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1957-1959
1959. február 27., III. kari tanácsülés - Bejelentések, inditványok
2 a budapesti Fogorvosi Kainak semmi szüksége nincsen. Sajnos a II. évea az előbbihez hasonló esetet találjuk Kuti Ágnes, Kocsis Julia, Vrana Editnél is, akik valamennyien Szegedről kerültek hozzánk* Szeretnénk hinni azt, hogy ilyen rossz vásárt a következőkben nem csinálunk. Ennél valamennyien többre becsüljük a Fogorvosi Kart és a fogorvostanhallgatők véleményét. Továbbiakban a már végzett ujtipusu fogorvosok problémáira térünk rá. Azok, akik az államvizsga letétele után a közegészségügy szolgálatában állanak, rendelőintézetekben dolgoznak, fogorvosok, szakorvosi honoráriumot kapnak. Aki klinikára kerül végzés után, az 2 évig, központi vagy egyetemi gyakornokként dolgozik munkahelyén. Ezek nzetése lényegesen kevesebb min a rendelőintézetben dolgozó kollegáiké* Ez idáip rendben is lenne* Azo ban ez a kevesebb fizetés és az, hogy a klinikán maradt fiatal fogorvo a fiatalok, tehát a hallgatók Oktatásával és saját maga továbbképzésével is komoly munkát végez, a későbbiekben juttassék kifejezésre. Hogy a már sokat vitatott szakorvosi cim használata mikor és hogyan il leti meg az ujtipusu fogorvosokat, erre vonatkozólag a következőket javasoljuk és kérjük, hogy a Dékán űr, a tanári kar és a szakcsoport is t'egye magáévá. A fiatal fogorvos az államvizsga letétele után 2 évet mint gyakorlati időt eltölt, dolgozik ott ahová az elosztáskor került, akár klinikán, akár rendelőintézetben. Ezután automatikusán valamennyi nyerje el a szakorvosi cimet minden külön vizsga nélkül* Hisz véleményünk szerint az államvizsgán olyan szinten kérték tőlünk számon a szakterület; mindem ismeretit, hogy az feltétlenül magasabb nivójű mint az eddigi szak viz'sgák követelménye. Felvetődik a gondolat, igazságosak vagyunk-e, hiszen a fennálló oktatás szerint 0+2 összeserí 7 év alatt jut el az ujtipusu rogorvos oda, ahová az általános orvos 6+3 összesen 9 év után Az első pillanatban úgy tűnik, nem vagyunk igazságosak, de ha szem előtt tartjuk, hogy az általános orvos az orvos tud omány minden ágát gyakorolhatja, mig a rogorvos csak a fogászatot, azonnal realizálódik a fenti probléma* <• Azok, akik klinikán töltötték a gyakorlati idejüket, vagy ennél esetleg még több évet, jutalmazzuk meg azzal őket> hogy a tudományos fokozatok, tanársegédi, rőorvosi állások, stb* elnyerésénél, íll.betölté- sénél azonos lehetőségeik legyenek az általános orvosból lett rogszak- orvosokéval. He legyen különbség kettőjük között* A fogászat minden területén azonos módón érvényesüljenek, hisz mindketten fogszakororvo- sok* 1 , Hálunk a Fogorvosi Karon a kliniki állás elnyerése ne legyen életkoxho kötve* Ha valakinek nem sikerül végzés után bejutni, de a későbbiekben lehetőség nyilifc erre, úgy esélyesként pályázhasson felvételre-. Végezetül a sok gyűlés, értekezlet, összejövetel fő-fámáját a "Jogok és kötelességek" tudatát szeretnénk leegyszerüsiteni: Ahogy az általános orvos az orvostudomány minden ágát művelheti, hasonlóképen a fogorvos is a fogászat minden területét gyakorolhatja. Ez a tevékenység mindent igényét kielégíti, asi azt vallja magáról, hogy ő fogszakorvos* Ezen problémák tisztázása, ill. rögzitése azt szolgálná, hogy ne lehes sen felsőbbrendü érzése az általános orvosnak, de ne legyen Kisebbségi érzése a fogorvosnak sem. Egy cél vezesse mindkettőjük életét, gondolkodását: a betegek, a gyógykezelésre szorfltak tökéletes ellátása. Javasoljuk még azt, hogy a'Szakcsoport munkájába vonjanak be fiatal fogorvost is. Helyes lenne, ha a Minisztérium is lehetőséget adna ahhoz, hogy egy fiatal fogorvos mint referens a Minisztériumot értesit- hetné a Kart érintő dolgokról. Budapest, 1959.február 10. A Fogorvoskari KISZ Szervezet Vezetésé Dr.Túri János s.k. Kari KISZ titkár. 4
