Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1968-1969

1969. március 19., IV. rendes kari tanácsülés

- ? -philadelphifit egyetem gyermekosztályán/, 1965-ben pedig Moszkvában /a moszkvai Onkológiai Kutató Intézetben/ volt tanulmányúton. Oktató mun3:ába raár 1948-ban a Kórbonctani I~téz-. tbcn bekapcsolódott, ahol később kollokváltatott és rentis xr-esen vezetett medikus gyakor­latokat. 1950-ben a hallgatóság részére a szív és a tüdő kórbonctaná— ról jegyzetet irt. A II.sz.Gyermekklinikán 1963 éta tantermi előadá­sokat is tart. 1965-ben rásztvett a két gyermekklinika oktatási re­formot előkészítő bizottságában. 5 év óta évfolyamfőnök. Tudományos kutató írunk áj át 19A9-ben kezdte el Baló professzor mellett az I.sz.Kórbonctani Intézetben, ahol 2 évig dolgozott a Banga profesz­­szor vezette biochemiai laboratóriumban. Az érpathologia /elastase és a choiesterin szerepe az arteriosclerosis létrejöttében/ tárgykörben végzett munkálatokat.•Értékes munkásságot fejtett ki a csecsemőpatho­­logia tárgykörében is. Elsőnek irta le a pneumjcystis carinii előf ói - dulását. Magyarországon és külföldi..viszonylatban is a legtöbb essen­­tialps pulmonalis haemosiderosis esetet sikerült összegyűjtenie. A II.sz .Gyermekklinikán cytogenetikával, valamint a gyermekkori leu­kaemia kérdéseivel foglalkozik; 1965 óta a klinikán létesített gene­tikai laboratórium vezetője. Idevágó kutatási eredményeit a gyermek-­­kori leukaemiáról szóló kandidátusi disszertáció jában? foglalta össze. A methodikának külföldön történt tanulmányozása után áchuler kezdett Magyarországon elsőként humán cytogenetikai vizsgálatokat végezni. Az'ő általa meghonosított eljárást számosán, mind Magyarországról, mind külföldről átvették; Az Orvosi Hetilap erről irt munkáját Markusovszky díjban részesítette. Kutatta a chromosoma aberratiók előfordulását /leukaemiában ás különféle fejlődési rendellenességekben/, valamint a chromosoma aberratiók keletkezésének okait. Vizsgálati eredményei arra utalnak, hogy az egyes emberek chromosomáinak reactiója bizonyos kemikáliákra különböző, kikerült anyagában a thyreoidea autoantites­­tek és a chromosoma non-disjunctio összefüggéseit kimutatni, mely eredményekről a Tokyo-i nemzetközi fen tikai kongresszuson számolt be. - Tudományos kutatómunkájának eredményeiről 51 közleményben szá­molt be, melyek közül 27 munka idegen nyelven is megjelent, "Autosomal: chromosoma aberratiók" címen könyvfejezetet irt /a Braun Pál szerkesz­tette "Ritka kórképek", Medicina, 1968.C. könyvben/. Számos előadást * tartott hazai és külföldi tudományos társaságokban és kongresszusokon* Három izfcen tartott kongresszusi referátumot /Budapesti Gyermekgyó­gyász Nagygyűlés, 1962, Magyar Gyermekorvosok Társasága ankétjén, 1906, Magyar Ideg és Elmeorvosok Társasága Kongresszusén, 1968/, 1950 óta tagja Szakszervezetünknek; 3 éven keresztül /1964—el be­zárólag/ alapszervi titkár volt, jelenleg a helyi Szakszervezet szám­­vizsgáló bizottságának elnöke. A Magyar Gyermekorvosok Társaságának, valamint a Magyar Biológiai Társaság Humángenetikai Sectiója vezetőségének tagja. Dr.Schuler Dezső két évtizede vesz részt az oktatásban Egyetemünkön. E munkában igen nagy jártasságra tett szert. Komoly felkészüléssel, nagy odaadással vesz részt a medikusok gyakorlati és elméleti okta­tásában, a VI.évesek képzésében, lelkesen végzi novulőmunkáját. Igen jó előadó. Gyógyító munkájában példamutatóan lelkiismeretes. Mind kórbonctani, mind gyermekgyógyászati területen végzett tudomá­nyos kutató munkássága igen figyelemreméltó, igen értékes eredmények­hez vezetett. Uj tudományágazat, a.humángenetika területén a cytoge-2548.

Next

/
Oldalképek
Tartalom