Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1968-1969
1968. szeptember 24., I. rendkívüli kari tanácsülés
18 Tarján; Simonovits professzor számításába hiba csúszott, ha 1968-tól 198o-ig 12 év alatt évente looo uj orvost számítanak /pedig csak 800 végez/ és tekintetbe veszik a nyugdíjazást, a halálozást nem j öhet ki olyan óriási szám. Zsebők: 198o-han kb 28.000 orvosa lesz az országnak. Tarján: 4o.ooo semmiesetre sem. - Az integrált oktatási forma van, aholmár megvalósult. Bizonyos integrált oktatási formát acceptál, az egyes tárgyak más szakmák oktatási anyagának ismeretében építsék ki sajátjukat. Az integrált oktatási formál nem jelenti egyes tárgyak háttérbe szorítását. Arról van szó, az indexbe nincs beirva két tárgy, mint jelenleg, hanem kevesebb, de ez nem jelenti azt, hogy egyes tárgyak fejlődését vis®a akarják szorítani. kj. integrált oktatási forma megvalósulásánál: az Igrdekelt professzorok össze ülnek, elemzik a programot, tematikát, és egyeztetik azokat, úgy, hogy bizonyos kérdések tárgyalására nem kerül többször sor, hanem a különböző felfogások egy iddb en xxáx vitára bocsátva, kerülnek a hallgat ' elé. Az előad'k váltják egymást. A klinikák vonatkozásait nem ismeri, elméleti tárgyak vonatkozásában merült fel ilyen módszer, az ankarai, az ulmi egyetemeken próbálják meg. Nem állítja, hogy ez minden problémát meg fog oldani, ez egy kísérlet. A mi Egyetemünkön nehezen lehet megvalósítani, még akkor is, ha 5o hallgat'val kapcsolatom próbálják ki. Legelőször a professzoroknak kellene leülni, tematikát, programokat egyeztetni, kevesen ismerik egymás tematikáját, programját. i-ia megismerik, akkor tudnak rátérni arra, hogy az ismeretanyagot revizió alá , kell venni». Az egyetemi oktatómunkánál tekintetűé^ kell venni, hogy 5-lo éven belül „z ismeretek anynyira megújulnak, hogy szinte ujb^l kell kezdeni az Önképzést. Ezt a szempontot látvn, nem a lexikális anyag-tudásra, hanem a készségek fejlesztésére kell, hogy gondoljanak. Ezért kellene leülni és megismerni egymás programját, akkor ki tudják választani a legfontosabb ismeretanyagot. Az egyetemi oktatásnak a középiskolára kellene épiteni. E tekintetben pesszimisztikusnak látja a helyzetet. Megnézte az uj középiskolai tankönyveket, a biológia és a kémia tankönyvekben egész oldalak szerepelnek az egyetemi tankönyből. Felvetődik a kérdés, hogy mit képzel a középiskola a gyermekről. - Az I.éves hallgatókat figyelemmel kisérik, mint eddig. Meg kell, hogy mondja, sok mindent hallanak a középiskolában, de lényegesen kevesebbet tudnak, mint azelőtt. Nem lehet a hallgatóknál a középiskolai tudásra támaszkodni, pedig az volna a helyes.
