Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1966-1967
1966. október 19., I. rendes kari tanácsülés
18 IV, Karunk 200 éves évfordulójának megünneplésére vonatkozó javaslatok» Dékán : Karunk 200 éves alapítása évfordulójának megünneplésére vonatkozó tervezetet megküldötte a Tanács tagjainak és ezzel kapcsolatos javaslatik beküldését kérte. /Tervezet L: lo.sz.mell./ Ismerteti a beérkezett kiegeszitő javaslatokat és észrevételeket . 1./ "Javasolják az Orvos Kar 200 éves történetének 15 iv körüli terjedelmű könyvben Vnló megírását." Mész László tanszékvezető: kéri, hogy a tervezett könyv megírásába tanszéküket vonják be. A b-c-epontok kidolgozásában önálló részt vállalnának, továbbá az egész kötet szerzői-szerkezstői kollektívájában részt szeretne venni a tanszék eg,,-két oktat'ja, mint marxista történész. Radn^t professzor úrnő: észrevételezi, hogy a könyvben nem szerepel a Kar főfeladata az oktatás. Javasolja az ÁOK illetőleg a régi orvoskaron folyó oktatás történetének megírását. Szerzőként a dékánt javasolja. Bálint professzor: javasolja szintén az orvoskaron folyó oktatómunka történelmi áttekintését is tárgyalni a köryvben. Simonovits professzor: felhivja a figyelmet, hogy az orvoskar történetét igen alaposan feldolgozta Hőgyes Endre 1896-ig. Ezt tekintetbe kell venni. Az a/ és b/ pont szerinti feloatással nem ért egyet. M^rkusovszkyt ő is a magyar egészségügy egyik legjelentősebb alakjának tartja, mégsem lehet ezt a'korszakot, melyben Markusovszkyn kivül Balassának, Fodornak, Korányinak, Semmelweisnek is kiemelkedő eredménye volt, egy embernek a nevéhez kötni. JavasD Íja, az első fejezet az I.világháború befejezéséig tartson /különös tekintettél Hőgyes munkásságára/. Az első fejezet 4 részre tagozódjék: orvosképzés, gyógyitó munka, a tudományos munka és a budapesti egyetem hatása, szerepe a magyar egészségügyben.