Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1966-1967
1967. április 19., IV. rendes kari tanácsülés
14 TDK konferenciákra olyan előadásokat jelentenek be a hallgatok nevével, melyekkel azonos tárgyú és tartalmú köalések jelennek meg közel egyidejűleg vagy röviddel utána ugyanazon intézet tudományos dolgozni részéről. Ez még az esetben is aggáibyos, ha az illető hallgató vagy hallgatók társszerzőként szerepelnek ezekben a végleges közlésekben; különösképpen kifogásolható azonban ha, mint egy-kát konkrét esetben előfordult, a hallgatók neve a végleges közlésben nem is szerepel. Akármilyen, esetleg teljesen jóhiszemű szándék is vezethette az illető intézet dolgozóit, mégis a TDK Tanács szükségesnek látja leszögezni, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló eljárás mindenkeppen demoralizáló a TDK munka számára - még abban az esetben is, ha mint feltételezzük, az intézet gyakorlott dolgozói lényegében a TDK konferenciára átadták saját munkájukat egy vagy két olyan hallgatónak, akik a munkában ugyan segédkeztek, de részvételük még nem vo volt olyan szintű, hogy joggal igényelné a végleges közleményben szerzőként való részvételüket. A Tudományos Diákköri Tanács ezért tisztelettel kéri azon tanszékek vezetőit, ame lyek mellett tudományos diákkör működik, hogy szíveskedjenek lehetőleg oda hatni, hogy a TDK-k tagjai pályamunkákban vagy konferenciákon közlendő munkákra olyan feladatokat kapjanak, amelyek kellőképpen elkülöníthetők az intézet dolgozói által folytatott rendes tudományos munkától. Haranghy: egyetért Széftágothai professzor véleményével és örül az előterjesztésnek. Ezen az alapon hatásos eszköz van az intézet kezében , hogy milyen témához kezdhet a hallgat-4. Ökrös:az a cél, hogy a fiatal diákkörök megkezdje a tudományos munkát olyan síkon, ami az ő szellemi képességeinek megfelel. Természetes, h ogy segítségre van szüksége.Nem kötné meg az intézetek kezét, hogy milyen témát adhatnak a hallgatónak. Veres : nemcsak saját véleményét és javaslatát, hanem az ifjúság véleményét is tolmácsolja. Helyes lenne a megítélés és jutalmazás szempontjából, ha központi témát adnának a tagoknak, vagy az intézetek egy-egy témát adnának. Akkor könnyebben le tudnák merni azt, hogy mennyiben a hallgató munkájáról van szó.