Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1965-1966

1966. április 27., IV. rendes kari tanácsülés

érintkezése a hallgatósággal kizárólag a tanrendi elfogxaitság keretében történik. Csak az anyagot tudják a tanszékek leadni. Foglalkozhatna a konferencia azzal, hogy tudnák megoldani a társadalmi szervekkel közösen a kommunista szakemuer képzést. Segitséget kérnek, a nevelés nemcsak a társadalmi szervek, nemcsak az oktatók, hanem mindnyájuk közös feladata. Javasolja, helyes lenne, ha foglalkoznának a konferencián belül azzal; hogyan lehetne a hallgatóság nevelését minden fórumon a legjobban biztosítani.

Radnót rektorh. : a professzor nemcsak előadás, gyakorlat, hanem önálló előadás keretében tud hatni a hallgatóságra. Ez részben meg is van, és ezt lehet szélesíteni. Pl. Szentágothai professzor a Tudományos Diákkör közösségében foglalkozott azzal a témával, hogy kell egy laboratóriumban dolgozni.

Meg van a módja, hogy lehet hatni a hallgatóságra, nevelni.

Straub: nem ért egyet, hogy kívülálló formában keressék a lehetőséget. Előadások, gyakorlatok rendkívül sok lehetőséget adnak nevelésre, azzal élnek is.

Gegesi Kiss: Veres elvtársnő megállapításhoz szól hozzá, hogy kommunista szakemberekeket neveljünk.

Ez az egyik legnehezebb probléma. A medikust 25 éves korában avatják orvossá, de még évek kellenek, mig ő, valóban mint orvos tud tevékenykedni és még több esztendő telik el ahhoz, hogy ideális orvos váljék belőle. Ahhoz, hogy kommunista orvos legyen, kommunista emberré kell, hogy legyen először. Felveti a kérdést, 24-25 esztendős korában lehet-e kommunista egy ember* A Marxista Tanszék résztvevőjét Farkas elvtársat idézi, aki azt mondta: még magamról sem merem mondani, hogy kommunista vagyok. Életem sok megnyilvánulásában elértem, de oiyan egyedi életem volt, mely kétessé teszi nekem azt, hogy magamra báfcfcan mondjam, hogy kommunista orvos vagyok. - Pozitivabb volna, ha reálisabb célkitűzést vennének jelszónak: a szocialista társadalom számára kívánatos szakembereket akarunk nevelni.- Hogy neveljünk: egyetért Straub professzorral, nincs sok spekulálni való, milyen didaktikával fogják a hallgatót emberié nevelni. Nyilvánvaló, az egész intézet munkájával való példamutatással nevelnek. Úgy keli é lni az egyetemi tanszékvezetőnek, hogy azt mondhassa a fiatal: ilyen egy szocialista professzor, ezt fogom követni én is. Az ifjúság nevelésében rendkívül nagy jelentősége van az általános, a tudományos és a közéletnek egyaránt.