Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1965-1966

1966. február 9., III. rendes kari tanácsülés

7b 7

Toro: korrigál, nem úgy értette, hogy meg van elégedve, hanem, hogy az Egyetemünkön levő helyzet jobb, mint másutt. - Felmerült, helyes-e nevelési módszerünk, h~ többen disszidáltak. Jugoszláviában ilyen esetekben azt mondják, hogy állást változtatott valaki. -behet, hogy igy sokkal többen visszajönnének, ha itt is igy fogalmaznák meg.

Szen&ágothai: komoly probléma a disszidálás itt is, másutt is. Ezen a világszituáción nem tudnak változtatni. Nézzék meg, amint ökrös professzor mondotta eg., énenként az eseteket és nézzenek körű.}., hogy itt mit látnak. Látják-e, hogy megfelelő ember kerül a megfelelő helyre, személyi kapcsolatok döntenek-e fontos kérdésekben, azok kapnak-e kutatásra lehetőséget akik megérdemlik. Ezeket kellene megnézni.

B'bic3: a disszidálások kapcsán felmerül a kérdés, vájjon helyesen nevelik-e a fiatalságot hazafiságra. H0 a fiatalok nem kapnak pozitiv irányítást, nem várhatnak tőlük pozitiv magatartást. Heiyes volna napirendre tűzni, hogy milyen formában tudnának ezzel foglalkozni.

Dékán: felkéri Somogyi titkár elvtársat, aki kérésére az aryagot összeállította, hogy szíveskedjék összefoglalni és megválaszolni az elhangzottakat.

Somogyi: sok hozzászólás hangzott el. Ha az aryag a disszidálás szempontjait tartotta volna szemelőtt, akkor igen rontos voina. Azonban az anyag a káderfejiesztés szempontjait tartotta szem előtt.

Reflektál disszidálásokkal kapcsolatban elnangzott hozzászólásokra. Bár igen csekély' számban fordultak elő, nem lehet ezeket csak a számszeráség alapján megitélni. Elsősorban a helyi viszonyok és körülmények elemzésével vizsgálják; oiyan-e a nevelés, hogy a disszidálás ellen szól, vagy lehetővé teszi ilyen gondolatok felülkerekedését, hogy valaki elhagyja hazáját. Babies professzor ur felvetette a hazafiság kérdését. Sokszor emlegetjük ezt, de vájjon a nevelés tényleg felkelti a nazafiság gondolatát az emberekben. - Nevelés: nem tenne egyemőségi jelet a Horthy rendszer 25 évi nevelésére vonatkozóan és a mai az elmúlt 2o évre vonatkozóan. A Horthy rendszer sajátsága az volt, hogy nem volt uralomra jutása után iény&es különcség a társadalmi változásban. Sok vonatkozásban követték az előző fél-feudalista, réi-kapitalista rendszert. A mi rendszerünk 2o esztendeje óriási változást hozott, de az emberek tudata nem változik olyan nagyon. Céltudatosan kell tovább dolgozni, nogy elérjék a magyar értelmiség szocialista nevelés - eredményének megszületését.