Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1963-1964
1963. október 2., I. rendes kari tanácsülés
2 -tályozást is javasolnak. De éppen a felvételi vizsga elérhető pontszámainak növelése és legalább kéthappados súllyal történő értékelése" kiküszöbölheti azokat a mérhetetlen különbségeket, amelyeket egy könynyü■gimnázium 10 pontja jelent egy nehéz gimnázium 7-8 pontjával szemben. Magunk részéről ezért javasoljuk, hogy a középiskolai eredményeket a jelenlegi táblázat szerinti IC ponttal értékeljék, az egyetemi felvételi- vizsga pontjai pedig összesen 20 pornot tegyenek ki. További eltolódást jelentett a 4,5 illetv'' 4,51 közötti lényegtelen differencia, amiért egyes jelöltek kát portos hátrányba kerülnek, pedig éppen az előbb említett unehéz” gimnáziumokban érhetik el ezen kicsiny differenciát ás kerülnek hátrányos helyzetbe gyengébb gimnáziumokkal szemben. Ilyen esetekben helyes lenne, ha a vizsgabizottságnak joga volna a több évi bizonyitvány mérlegelése alapján ezen egy-' százados eltérést korrigálni. De még helyesebb lenne - a mezőny széthúzása érdekében - a tabellán az átlagokat nem egy-egységnyi, hanem fél-egységnyi különbsággekkcl értékelve pontozni, igy-a'pontszámokat még inkább szét lehetne huzni és igy könnyebben lenne elérhető a jelöltek közötti disztinkció. Jelen formájában ugyanis - legalábbis kari viszonylatban - a felvételi rendszer következtében a 19-20 pontosak nagy száma miatt a vizsgabizottságok által javasolt, néha igen rátermett 17-18 pontosak nem kerülhettek felvételre, pedig a vizsgabizottságok félreérthetetlenül leszögezték, hogy ezen alacsony pontszámú jelöltek rendszerint későn érettek mog, de orvosi pályára éppen széles látókörük, kombinativ készségük, értelmes, józan gondolkodásuk miatt feltétlenül alkalmasak lennének. Felvethető a gondolat, hogy ilyen jelöltek kiválogatására a felvételi bizottság kapjon l| %-nyi lehetőséget, ho^y a vizsgabizottságok -véleménye alapján - akikről külön jelentést készítenék - felve-, hesse. Különbséget okozott még, az átlag kiszámításánál az is, hogy különösen a régi jelöltek, néha 3 év helyett 4 évig'tanulták az- illető tantárgyat, Világos, hogy ez pozitiv és negativ irányban befolyásolhatja .a jelölt eredményeit. Fel kell vetni a végzett munkáért történő pontozás kérdését is. Attól eltekintve, hogy ebben az évben az'eddigi gyakorlattal ellentétben ez a pontozás elmaradt és egyes hallgatók hátrányos helyzetbe kerültek,: ha a 30-Fontszámmal történő értékelés kerülne elfogadásra, 1 pontos munkavégzési klasszifikálás helyesnek látszana. Ez különösen a későn éredő, főleg fiú jelöltekre érvényes. Fel kell hivnünk a figyelmet arra, hogy a- fél-pontok megszüntetése . nagyon fonák eredményeket produkált. A fél-pontos javibas az osztályzatoknál. továbbá fél-pontos felkor okités a végső pontszám. kialakításánál azt eredményezi, hogy az illető érdemtelenül jut pontokhoz /esetleg 2 egész ponthoz/. Ez pedig azt jelenti, hogy hátrányba kerül az * azonos jegyű, de nem fél ponttal korekitett felölt, ami igazságtalan, Ezért a fél-pontos osztályzatok meghagyását as igy'a mezőny további széthúzását mindenképpen javasoljuk. Külön ki kell térni a középiskolai javaslatokra, illetve jellemzésekre. Bizottságaink egyöntetűen közöltek, hogy -ezekre csak a legritkább esetben tudnak támaszkodni. Helyes lohne ezért, ha a javaslat konkrét 3929.-o \ i
