Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1963-1964

1963. október 2., I. rendes kari tanácsülés

- 2 -az elektrooncephalographiás módszer jelentőségével a feltételes ref­lexek kutatásában, továbbá a congenitalis vitiumok EEG elváltozásai­val foglalkozik, SLiCfpren syndroma kapcsán funicularis myelosis elő­fordulását ■ Írja le. foglalkozik a nikotinsav hiányban észlelhető psychés zavarokkal. Az extinctio pathophysiolo^iájára vonatkozó elméletet ál­lít fel. Polyopia és palinppsia társulását írja le, Uj adatokat szol­gáltat a lunbalanaesthesia idegrendszeri szövődményeihez. Elsőnek ajánlja a dystrophia musculorum progressiva fehérjeanabQlikus steroidök­­kal való kezelését, ami jelentős nemzetközi visszhangra talált. 4 köz­leményben foglalkozik a paroxysmalis bénulás hypokalaemiás és hyper­­kalaemiás formájával. Kimutatja, hogy e kórképekben a maradandó izom­­elváltozás nem dystrophia musculorum progressiva társulása, hanem az alapbetegséggel ' kapcsolatos dysmetabolikus myppathia. Több közlemény­ben foglalkozik a polyomyositisek kiinikurnával, differontialdiagnoszti­­kájavai és therapias lehetőségeivel. Az irodalom eddigi legnagyobb pseudomyopcthiás polymyositis anyagán kidolgozta e kórképnek a dys.trophi; mus-cul orum progressivától való elkülönítés ét. Foglalkozik a scleroder­­mások izomrendszeri elváltozásaival. Az I,Belklinikával együtt vizsgál­ják a különböző i zömbe te gségekben kimutatható EKG ás keringésváltozá­sokat... Az ischaeniás eredetű tibialis anterior syndroma egy u'j vari­ánsát írja le. Tudományos munkásságában megvalósul az elmélet ' ás gyakorlat kapcsola­tának elve; munkáinak túlnyomó része a betegágynál felmerült kérdésekre keres választ. Munkáit nagyfokú kritikai készség, mélyreható elemzőké­pesség, széleskörű irodalmi tájékozottság és teljes tudományos megbíz­hatóság jellemzi. Munkásságát a világirodalomban is elismerik ás gyak­ran idézik. . * x A társadalmi munkákban mindig aktívan rásztveöz. Jelentős érdemei van­nak a szovjet irodalom hazai ismertetésében és népszerűsítésében. II.Dr.Bozsik Győré:/ 1944.október 7-sn nyert orvosdoktori ok­levelet Budapesten. Mint hallgató folyamatosan dolgozott morphologidl jellegű elméleti intézetekben: a- Szövettani, taajd az Igazságügyi Or**- • vostani Intézetben, ahol 1945-ban nyert díjás gyakornoki kinevezést. 1945-ben került szovjet hadifogságba és 1947-ig különböző hadifogoly kórházak belos.ztályán dolgozott'. Visszatérése után 1947-48.tanévben a budapesti Igazságügyi Orvostani Intézetben tanársegéddé nevezték ki. 1948.szeptember 1-vel került a pécsi Ideg- Elmeklinikára, ahol.gyakor­noki, majd 1952-től tanársegédi beosztásban működött. 1957.augusztus 23ptól dolgozik a budapesti Neurológiai Klinikán adjunktusi minőségben. 1951-ben tett szakvizsgát ideggyógyászatból és 1957-ben el me gyógyászat­ból. 1962.szeptember 1—vei önálló aspirantura végzésére kapott enge­délyt. Bozslk. dr.klinikai munkássága alatt a klinika különböző betegosztályain ás a szövettani laboratóriumban dolgozott. Mint osztályvezető'megfor­dult ^valamennyi betegosztályon és az idegbetegek klinikai vizsgálatá­ban ás a nem operativ természetű diagnosztikai segédeljárásokban gaz­dag tapasztalatot szerzett. 15 evés szakmai tevékenysége alatt önálló, értékes szakemberré fejlődött, aki gondos elméleti alapozással építette ki klinikai ismereteit ás jelentős gyakorlati tudással is rendelkezik. Segédkezik a .klinika gazdasági és műszerügyi tervezéseiben ás részt­­vesz a. klinika adminisztratív munkájában is. Oktatói'munkáját mindig nagy körültekintássel és lelkiismeretességgel végezte. 1955-tól 1957-ig oktatási felelős volt. 1957.óta előadások 5920. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom