Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1963-1964
1963. november 27., II. rendes kari tanácsülés
hallgatóinknakj 8-10 evvel ezelőtt s. hallgatóság 70-7 5 ~a nég a kórházakon belül lakott. Ha a kórházak zsúfoltsága és belső terjeszkedése bizonyos mértékig érthet ívé is teszi az utóbbiakat, nem mehetünk el megjegyzés nélkül i mellett a semmiképpen sem örvendetes tény mellett, hogy hall mttóink számára kollégiumokban és dt ákotthonban..-som jut olog ndő h. ly.-, Abbén a vonatkozásban nemcsak a kórház-igaz gat ók fentiekbe való gyors belenyugvását hibáztatjuk, hanem legalább olyan mértékben a vidéki művelődési osztályokat is, melyek látszólag minden más igényt előbbre vadnak tartanak hallgatóink elhelyezésénél. Jól jellemzi a viszonyokat a szolnoki Megyei Kórház igazgatóhelyettesének a fenti tárgyban az előkészítés során hozzánk intézett levele: "Ha esek az internátusok nem fogadják be az orvostanhallgatókat, akkor 10-12 egynemű hallgatók kivül, akiket szükségmegoldásként iskolák tantermeiben leszünk kénytelenek ismét elhelyezni, nem tudunk több hallgatót fogadni. Gyökeres megoldás nélkül hovatovább csődbe kerülnek ezek az igazán üdvös gyakorlatok." - Ide kívánkozik a soproni kórház levele, melyben azzal tér ki a hallgatók elhelyezése elől, hogy "a kollégiumok vezetői nem kaptak felsőbb hatóságaiktól olyan.utasítást, hogy a medikusok részére helyet kell biztosit-uiiok". A fentiekben részletesebben kifejtett nehézségeinkre a Minisztérium figyelmét folyó év február 7-i és április 19-i beadványainkban felhívtuk. Remélni szeretnénk, hogy az -elkövetkezendő év nyarára a Minisztérium közbenjárása hatékony lesz. Ami a gyakorlatok érdemi részét illeti, az ápolástani gyakorlatokról - melyeket ebben az évben még a II. évfolyam is vég- .. zett - elmondható, hogy a hallgatóság megfelelő kioktatás után nagyobb százalékában kellő szorgalommal végezte ezt a munkát. A gyakorlatok 'befe jezése után széles körből bekért Írásbeli beszámolók alapján igyekeztünk tájékozódni kialakult tapasztalataikról. Általában tanulságosnak találták a képzésnek ezt a formáját, hosszúnak tartják azonban a ráfordított 4-4 hetet. Sok kifogás merült fel részünkről a tematikával szemben, melyet szűkösnek é— reztek, Úgy látták egyébként, hogy ha a. hallgató nem akart dolgozni, nem volt öntevékeny, úgy csak őgyelgctt az osztályokon és unatkozott. A szorgalmasak azonban mindig találtak valami "hasznos munkát", igyekeztek kialakítani valami "kis munkakört". Iá— "'76
