Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1963-1964

1963. november 27., II. rendes kari tanácsülés

számbajöhető embert, jobban, mintha egy vizsga keretében biráln k el. Sajnos, hiába adunk minősitést, nem azt nevezik ki akinek jobb a minositese, hanem a helyi erők szabják meg, ki legyen kinevezve, különösen a fővárosnál.

Bálint: teljes mértékben osztja amit Korányi professzor ur mondott, de mégis azt áxiitj^, hogy nem tud vizsgázni az, aki nem tud. - A vizsgát lehet javitani, és a neurotikus embereket meg lehet nyugtatni, de gyakorlatilag fennáxll áll az, hogy akinek nincs tudása, nem tud vizsgázni.- Veszélyes volna azt mondani, hogy a vizsga nem alkalmas a tudás megítélésére, hiszen vizsgán döntik el a hallgatók tudását. Nem osztja azt a szempontot sem, hogy a magyar ember nem alkalmas vizsgára, hiszen itt is vannak vizsgák : érettségi stb. - hangsúlyozza, hogy a szakfőorvosi képzéshez» nem érzi magát hivatottnak hozzászólni, de ahhoz szól hozzá, hogy a vizsga alkalmas a tudás megítélésére.

Gegesi Kiss : a vita folyamán több probléma vetődött fel, amik összefüggnek ugyan, de nem itt kell tárgyalni. Ilyenek: a szakorvosképzés problémái, a szakorvosi területi munka, az állások betöltésének problémái.

Általános a vita a vizsgáról: az egyetemen folyó vi^gáztatás nemcsak a hallgató, hanem az intézet vizsgája is. A nagyszámú vizsga és vizsgázó miatt kevés azok száma, akiket maga a professzor vizsgáztat. Mi a tapasztalat? A tapasztalt professzor birtokában van mindannak a módszernek, hogy jól menjen a vizsga. A professzor azt igyekszik megtudni: mit tud a hallgató. Minden professzor tudja, a hallgató nem tudhat mindent. De ha a professzor vizsgáztat pl. Bálint professzor úr jól tudja mi az, amit a hallgatónak feltétlenül tudnia kell az anyagból. Minél fiatalabb rangú a vizsgáztató, annál inkább azt nézi: mit nem tud a hallgató és azt igyekszik kiszedni a hallgatóból. Mivel az egész anyagot tudni nem lehet, biztos, hogy van olyan amit a hallgató nem tud. - Egyszer ki lehet vitára tűzni az egész vizsgáztatási rendszert.

Az állás betöltések problémája: össz-kormányzati probléma. Hivjuk fel a figyelmet, ha aggályosnak tartjuk, hogy az előkészítők véleménye nem döntően érvényesül.