Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1958-1959

1958. október 1., I. rendes kari tanácsülés - Vizsgaszám csökkenés az orvostudományi egyetemeken

Németh; közbevető javaslata a kórélettan 'tanulásnak segitése érdekébe»: javasolja, hogy kórélettanból a félév folyamán gya­korlati jegyet kapnának a hallgatók, ez elő­segíti azt, hogy tanuljanak és a vizsgák szamát sem növeli. Dékán a gyakorlati jegy tulajdonképpen szorgalmi jegy volna, amely az előadáso­kon való megjelenést igazolná. Nyilt szavazásra teszi fel a kérdést: ki óhajtja az V.félévben a belgyógyá­szati propedeutikából való kollokviumot? Egy szavazat van mellette /Julesz tanár úr/ Dékán: a kari tanács tehát ismételten úgy . döntött, hogy a ill.év első fél­évében a június 12-i kari tanács­ülés határozatában elfogadott kollokviumok maradnak: kórélettan kórbonctan marxizmus A minisztériumi értekezleten az Egyetemi Tanács hatáskörébe utalta az egyetemi év idő-beosztását. A z Egyetemi Tanács fog­lalkozott a kérdéssel és a következő ja­vaslatot hozta: Az első'félév december 2o-ig tart. Utána 5 nap szabad idő biztositandó a hallgatók számára. Az 5 nap utáni első hétköznapon irhatok ki az első vi2£ gák. Az első félévi vizsgaidőszak janu­ár 17-ig tart. Január 17-től 26-ig szünet. Azok részére, akik valamely tárgy oktatását lezáró kollokviumból meg­buktak; jan.17-től 26-ig utóvizsga időszak van. A második félév január 26-án kezdődik A második félév utolsó tanitási napja: május 9. május 9 után 5 napos aiünet elteltével kezdődik a vizsgaidőszak, mely tart június 3o-ig. Utóvizsga időszak szeptember 1-től 5o-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom