Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1958-1959

1959. február 11., III. rendes kari tanácsülés - Az Egészségügyi Minisztérium leiratával foglalkozó javaslat

ennek a rendelkezésnek első három évét. Rendkívül sok egyéni tragédiát eredménye­zett. Nem lehet az, hogy elválssszanak 2-3 évre csaladokat. Az orvosok ezt szám­űzetésnek tekintették. Az elméleti inté­zetek a legsúlyosabb helyzetbe kerültek. A legjobb emberek kikerültek vidékre, és a két óv elteltével már nem kerültek vissza KUlönbes is, Romániában egész más volt a helyzet, mint Magyarországon. Ott kevés volt - Magyarországhoz képest - az orvosok létszáma es nem lehetett másképpen csinál­ni. Az volt a vélemény, jobb ha egy kezdő orvos dolgozik a falun, mintha nincs ott senki. Meg kivánja jegyezni még azt is, hogy a mérnöki fakultáson a szakmai gya­korlatot teljesen megszüntették. Nagy dékánhelyettes: a kötelező két éves gyakorlat nem burkolt meghosszabbitása a tanulmányi időnek, hanem nyilt. Ez szük­ség sz erű. 196o-tól kezdve nincs szükség arra, hogy a végzett fiatal orvos önálló körorvosi ál­lásba menjen. A fiatal orvos, aki kikerül az egyetemről, még nem alkalmas önálló or­vosi munkára. A két esztendő azt a célt szolgálja, hogy az alaptárgyakból olyan ki képzést kapjanak, amely alkalmassá teszi őket önálló működésre. Azért kívánták, hogy vidéken töltsék el a két éves szakmai gyakorlatot, mert; 1/ a vidék orvosi ellátottsága rosszabb, mint a fővárosé, 2/ vidéken nagyobb gyakorlatot tudnak sze­rezni, 3/ meg kívánják akadályozni, hogy a hallga­tóság adminisztrativ okokból megházasod­jon. A hallgatóság nagy százaléka házas és ezeknek legnagyoob része csak azért házasodik, hogy Budapesten maradhasson, mert az elosztás alkalmával a férj pesti állására, vagy a feleség pesthez való kötöttségére Hivatkozva, meg is kapják Budapestre való beosztásukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom