Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1958-1959
1958. október 1., I. rendes kari tanácsülés - Az 1958. évi nyári kórházi gyakorlatokról szóló beszámoló - Az 1957-58. tanév évvégi vizsgáiról szóló beszámoló
2 5. / érettségi eredmények: az érettségi eredmények - néhány kivételtől eltekintve - általában reális képet adtak a jelölt felkészüléséről. Néhány iskolánál - különösen vidéken - megfigyelhető volt, hegy a gimnázium I.II,osztályában közepes ill. jo eredményt mutató tanuló negyedik osztályban hirtelen jelesre javult. Az ilyen esetek többségében a jelölt felkészültsége nem felelt meg a jó vagy jeles érettégi bizonyitványnak. ^ e k az esetek azonban - szemben az előző é/ek tapasztalatéival - ma már szórványosak voltak, ug , hogy az érettségi bizonyitványt általáén a jelölt felkészülése mértékéül lehet Tekinteni. Éppen azért igen igazságtalannak latszik az érettségi eredményért kapott ágén alacsony pontszám, miután az érettségi négy év munkájáról ad felvilágosítást. Erre a pontozások kapcsán még kitérünk. v 6. / Pontozási rendszer: az ez évben életbe léptetett pontozási re d- szert - egy vizsgabizottság kivételével - valamennyi nelytelenitőnek és megtévesztőnek tartó éta. Főbb indokok a következők: a/ az érettségiért kapható pontszámok abszolút értéke feltétlenül alacsony. A "dó" érettségi bizonyitvány pl. 1 pontot kap, tehát annyit, . mint egy légtelen dolgozat. b/ érettségi bizony it vány ért kapható pontszámok egymáshoz való aránya amúgy is helytelen, kitűnő és jeles, valamint jó érettségi bizonyítványok között 1-1 pontszám differencia van, ami nyilvánvalóan nem fejezi ki a jelöltek felkészülése közötti különbséget, hogy az érettségi bizonyitványért - abszolút és relativ értékben is - több pontot kell adni. c/ A rendelet szellemének ismeretében is helytelennek tűnik az orvos- tudományi egyetemek viszonylatában fizikai termelő munkának ilyen magas pontszámmal történő minősítése. Különösen igazságtalan volt ennek a rengetnek ez év júniusában történő életbeléptetése, miután tudomásunk van arról, hogy több olyan régen érettségizett és fizikai termelő munkában álhelyezkedett ifjú ment át az elmúlt esztendőben egészségügyi munkakörbe, mert az elmúlt evek gyakorlata alapján azt remélte, hogy e-munkakör, felvételi szempontból előnyt fog jelenteni, d/ “Helytelen az, hogy az egészségügyi munkakörben végzett fizikai munka /pl,beteghordás, kisérieti állatom gondozása stb/ nem egyenérékű a, fizikai termelő mu kával, ^em kétsége^, hogy' pl. Heine-^edin utókezelő osztályon beosztott betegápoló t adott körülmények között , nehezebb munkát vá^ezhe t, mint egy' ipari termelő üzemben dolgozó mu kás, habár kétségtelen, hogp egészségügyi intézményben más környezetben dolgozik a munkavállaló, mint egp ipari termelő üzemben. e/ Felmerül a kérdés, hogy a leghosszabb tanulmányi időt jelentő orvostudományi egyetemen a fizikai termelő munkának előnybe részesitese, ismételten Hangsúlyozva, hogy a rendelet szellemének ismeretében is, helyes-e? Néhány hizottsag véleménye szerint azok az ifjak, akik eddig nem tudtak az orvos egyetemre ekerülni és fizikai termelő munkában helyzkedtek el, e-munkakörüket nem tekintik véglegesnek , abban semmi számottevő eredményt elérni nem tudtak, fejlődésükre ilyen körülmények között az ipari Környezet sokszor kedvezőtlen befolyást gyakorolt, úgy hogj 4-5 év után mint ifjúságunk igen sok hibával rendelkező tagj i kerültek a vizgabizottságok éLé. Felmrült az a javaslat, hog^ fizikai termelő munkáért csak azok kapjanak külön pontot, a ik az illető szakmában valamilyen szakképzettséget szerztek. Általánosságban fel kell nivni a figyelmet arra, hogy az orvostudományi egyetemeken a tanulmányi idő 6 /hat/ esztendő, a végző orvos tehát optxmális esetben 24 ebes • I
