Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1957-1958
1958. március 12., II. rendes kari tanácsülés - Elnöki bejelentések
130 9 Va&y évvégén bejelentik, mint mulasztót. Én behivatom, Írásbeli engedélyt kap a pótlásra. Ismét e^y csomó járás-kelás, munka, a hallgató szamára nyugtalanság . Mindez elkerülhető, ha a hallgatót figyelemmel kisérik és a tanszék a lehetősegeken belül önállóan és felelősségtudatban elintézi az ilyen problémát. Nem tudnám részletezni a módsixskHkszereket, hogyan lehet a hallgatóságot összefog!i, nevelni, tanitani, de biztosan lehet, mert vannak rá példák. Felhivja a professzorok figyelmét - Simono- vits miniszterhejLjrettes szóvá tette és kérte, a kérdést kari ülésen is tegyék szóvá -, a professzoroknak nagyobb gondot kellene arra forditani, hogy ők tartsák az előadásokat, mert azt túl sokszor bizzák másra. Fel kell hivnia a figyelmet arra is, hogy egyes helyeken aránylag fiatal munkatársak vizsgáztatnak, ezeknek nlncsrutinjuk, a- kármennyire is megterhelést jelent a vizsgáztatás, akármennyire is sok az egy napra eső vizsgázók száma, az ifjúság számára mégis nagyjelentőségű kérdés ez. A vizsgáztatás az oktatás fontos és szerves része. Az Anatómián pl megtörtént, hogy 26 vizsgázóból 22 elbukott. Utóbb jöttünk rá, ill. az/ intézet figyelmeztetett bennünket hogy „ csoport gyenge , persze ha előbb tudjuk, előbb sikerült volna feloszlatni a csoportot. Felmerült, hogy nem volt e a vizsgáztató is hibás, mert más tárgyból nem volt ilyen rossz eredménye a csoportnak csak anatómiából. Kiss: jelentettük dékán urnák és kértük a csoport felosztását, oktatóink sokat kísérleteztek velük. Bálint: a csoport beosztással rengeteg probléma van, _ hallgatók kb 95 százalékával nincs különösebb baj, gondot az 5* okoz , akiket nehéz rendre szoktatni. Mivel a hallgatóság létszáma olyan nagy javasolja: nem lehetne-e betűrend szerint megcsinálni a csoport-beosztást?
