Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1957-1958

1958. március 12., II. rendes kari tanácsülés - Elnöki bejelentések

Felhivja a professzor urak figyelmét a körlevél utolsó bekezdésére; melyben kéri, hogy április 1-15 között a tanulmányaikban hanyag magatartást tanusitó hallgatók névsorát a Dékáni Hivatalba beküldeni szíveskedjenek. Határidő után beérkezett jelentésekkel a Dékáni Hivatal érdemben már nem tud foglalkoz. ni.

Ismételten felhivja a professzor urak figyelmét, elsőrendű kötelességük, hogy a tanszékek területén axhgtsgKÜátásk nemcsak a betegellátás, hanem az oktatás szempontjaiból is a legnagyobb rendet és munkafegyelmet sziveskedjenek betartani.

lo éve törekszünk arra, hogy a hallgatók szorosabban kapcsolódjanak a tanszékekhez. Nem lehet azt sem mondani, hogy ez csupán a hallgatókon rnlik. Sokkal több múlik az oktatókon, akik a gyakorlatokon ne gismerhetik a hallgatókat, módjuk van velük beszélgetni egyszóval közeli ismeretségbe kerülni. Persze mindennek legfőbb irányitói a professzorok, akik az előadásaikon az oktatókkal az oktatás feladatairól való megbeszéléseken állandó figyelemmel kísérhetik a hallgatók sorsát. Oda kell eljutni, hogy a hallgatók megkedveljék a tanszékeket, mert Van néhány tanszék ahova a hallgatók az Ívesen járnak.

Pl. az ideggyógyászat, a két Kórbonctan, a

III.Belklinika, az Élettan, hogy csak kapásból néhányat emlitsek.

Nagyon jó volna eljutni odáig, hogy a hallgatók az ő tanulmányi ügyeikkel kapcsolatban felmerülő hibákat, nehézségeket a tanszékeken igyekeznének rendezni. Helyes lenne, ha a professzor urak a hallgatók számára minden héten egy mégha tározott időben megbeszélő órát tartanának, amikor a hallgató az illető tanszékkel kapcsolatos dolgait közvetlenül elmondhatná.

Csak egy példát mondok: a hallgató beteg 8 - lo napig, előadásokon, gyakorlatokon nem volt jelenj. Meggyógyul. Őt nem kérdezik, mi volt vele, ő sem szól. Évközben,

гьч