Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1957-1958
1957. szeptember 25., V. rendes kari tanácsülés - Miniszteri, rektori leiratok
6 Arról, hol a helye az értelmiségieknek, az orvosoknak a szocializmust épitő társadalom életéoen. Arról, hol a helye egészségpolitikánknak népi demokráciánk fejlődésében. Arról, hogyan tudunk megbécsült helyet biztosítani orvosainknak a dolgozók társadalmában. Arról, hogy miképpen kell a szakmai ismereteket a nép érdekében felhasználni, miképpen lehet a termelési szempontok mellett a dolgozók egészsé0védelmét biztosítani. Az októberi ellenforradálom súlyos helyzetet teremtett orvosi egyetemeinken. Már október előttt, éreztük, hogy egyetemeink nem a szocialista egészségügy építésének élén haladnak. Az orvosképzés területén, a különben magas színvonalú szakmai oktatás sokszor nem párosult céltudatos szocialista neveléssel. A nevelés hiányosságai miatt a medikusok, fiatal orvosok, még a munkások és parasztok gyermekei között is voltak, akik elszakadtak a néptől és nem szocialista szellemben hatottak környezetjükre, hanem polgári szemléletet képviseltek. Októberben bebizonyosodott, hogy professzoraink között kisszám- ban ugyan, de akadtak olyanok, akik az elmúlt évek alatt álarcot viseltek, akiknek a párttagsági könyv csak érvényesülésük biztosítására kellett, akik a párt erejének átmeneti gyengülését arra használták, hogy leszakadjanak és hirdessék nacionalista, soviniszta, népellenes jelszavaikat# Nem egy esetben tapasztaltuk, hogy $z elmúlt évek alatt a szakmai hirnév olyanok részére lett a politikai és társadalmi megbecsülés alapja, akik októberben megmutatták, hogy nem barátai népi demokratikus rendszerünknek, a szocializmusnak és akik visszaéltek szakmai tekintélyük alapján szerzett politikai befolyásukkal. Több esetben kényszerültünk professzorok, docensek, tanársegédek, ellenforradalmi magatartása miatt fegyelmi eljárást indítani. E fegyelmi ügyek száma aránylag csekély ahhoz viszonyítva, hogy milyen komoly károkat okoztak azok a professzorok, akik az ellenforradalmi akciókban réeztvettek. Hozzájárultak 8hhoz, hogy diákok meggondolatlan cselekedeteket követtek el. Mivel e fegyelmi határozatok meghozatalánál figyelembe vettük az egyes professzorok tudományos, szakmai érdemeit és igyekeztünk a mérséklet szellemében nyitva hagyni a professzorok részére a további érvényesülés lehetőségét és mivel bejelentéshez kötöttség a fegyelmi vizsgálatok számát talán lecsökkentette, fentieket szükségesnek tartom a fegyelmi határozatokon túlmenően kihangsúlyozni. Másrészt viszont köszönet illeti azon professzorokat, illetve docenseket, akik az októberi-novemberi nehéz időkben is hiven kitartottak az egész magyar nép érdeke, a szocializmust épitő népi demokrácia mellett. A megtévedt kisebbség pedig remélhetőleg okulni fog az októberi súlyos példából, levonja a következtetéseket a súlyos véráldozatokat követelő eseményekből és megérti, hogy Magyarország csak a forradalom és az ellenforradalom, a béke és a háború utj9 között választhat. Budapest, 1957.julius 23. Dr.Doleschall Frigyes s.k.egészségügyi miniszter”