Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1956-1957
1956. március 14., I. kari tanácsülés - Az Elme- és Idegklinika tanszékének kettéosztása - Bejelentések, indítványok
E határozotton bebizonyították, hogy a neurológus által vezetett tanszék munkájában a psycniátria elsorvad, s személytől függetlenül ugyanaz a veszély fenyegeti a neurológiát, ha psychiater vezeti. Magyarországon kitűnő és nemzetközileg ismert neurológus szakemberek vannak,^ akik a tanszék vezetésére alkalmasak és igy mindenképpen helytelen, ha az ország legnagyobD egyetemén a tanszék tpvábbra íp a psychiátriával egyesítve működik» DrJ'iyirő Gyula a tanszék jelenlegi vezetője mar az első kari tanácsülésen határozottan indítványozta a tanszék haladéktalan . megosztását, s mivel ez nem történt meg, később újból hasonló indítványt terjesztett elő« 1955-ben az egyetem tudományos bizottsága foglalkozott a kérdéssel és egyhangú határozatban hívta fél arra a figyelmet, hogy a tanszék különválasztása sürgősen szükséges. Az önálló tanszék felállítását nagymértékben nehezítette az a körülmény, hogy csupán egy klinikai épület áll rendelkezésre. Annakidején^ klinika kifejezetten psychiatriai klinikának épült, mivel akkor még a neurológiát a belgyógyászat keretoDen oktatták. A klinika tehát sem méreteinél, sem belső szerkezeténél fogva nőm alkalmas_arra^ hogy a psychiatriai tanszék mellett a neurológiai klinikát is befogadja. Sőt jelenleg az a helyzet, ho :y még a. psychiátriai klinika számara sincs megfelelő elhelyezés biztosítva. Á közelmúltban az agy- és idegsebészeti tanszék sürgős elhelyezését egyéb indokok mellett éppen az tette szükségessé, hogy a klinika szűkös elhelyezése miatt egyik intézmény sem tudott megfelelőlog működni, a jelenlegi zsúfoltság eredményezi „ azt, hogy a klinikának elegendő beteganyaga nincs. Az oktatás igényeit csak úgy' képes kielégíteni! hogy a pesti kórhazak psychiatriai osztályairól egy~egy hétre ideiglenesen több beteget átvesz, az utóbbi természetesen" azt jelenti, hogy a tanítani időszak alatt a klinika még a rendesnél is sokkal zsúfoltabb és a pótagyak tömésre az egyetemi klinikához nem méltó képet nyújt, a neurológiai tanszék felállítása esetében tehát vagy újabb épületről kellene gondoskodni, vagy ideiglenes megoldáshoz kellene folyamodni, Lyilvanvalólag a neurológiai tanszék végleges megoldásának helyes módja csak olyan épülettömb létesítése lehet, a~ melynek közepén ez agy- és idegsebészeti tanszék, két oldalán pedig a psychiátriai illetve a neurológiai klinika helyezkedne el. Miután a- zónban u neurológiai, tanszék felállítása elodázhatatlan szükségesség , és a psychiatriai, neurológiai klinika felépítése pedig országunk köz- egészségügy o jelöni ttri f jlődési szakaszában a legsürgősebb feladatok közé valószínűleg nem iktatható be, átmeneti megoldásra kell gondolni. Ilyen célból helyes volna valamely, az egyetemi klinikák közelében fekvő kórház megfelelő osztályának igénybővetele. Megjegyzendő, ettől eltekintve a psychiátriai klinika is további bővítést igényel még abban az esetben is, ha a neurológiai beteganyagról a klinikának nem kell többé gondoskodnia, mivel efpsychiátriai Klinika rendkívül fontos fiziológiai és elektrofiziológiai irányzata feltétlenül megfelelő laboratóriumok beállítását teszik szükségessé. Hangsúlyozza a bizottság, hogy a tanszék betöltésének személyi feltételei biztosítva varrnak, mert több olyan kiváló neurológussal rendelkezünk, akik a tanszék betöltésére alkalmasak. Budapest, 1956*február E7« Dr.Haranghy László s.k.egy.tanár a biz.elnöke, Dr.Nyirő Gyula s.k.egy, tmár, uroHcdri Endre s,k0 egy.tmár," Budapest, 195ő0 február c90 Dr»Babies Antal s.k» dókán
