Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984/3

1984. március 27., rendkívüli egyetemi tanácsülés - I. Az egészségügyi felsőoktatás távlati fejlesztési irányai, feladatai.

^77-- 5 -Az egészségügyi főiskolai képzés vonatkozásában több konkrét javaslat is elhangzott, igy pl. az általános ápolói, dentái*higiénikus, sZocio-psycIioló-Oil

3, szociális gondozó, stb. szak bevezetésének szükségessége,

Többen célszerűnek tartják az orvos egyetem rcl az egészségügyi főiskola felé nyíló átmenet szükségességét, annál is inkább, mivel az orvosegyetemen pl. az első két évben megszerzett ismeretanyagot a hallgató az egészségügyi főiskolán hasznosíthatná.

á./ A képzési célok megvalósításához kell rendelni -a tartalmat, a módszereket és azok korszerűsítését

3zinte valamennyi észrevétel foglalkozik a hivatásra való alkalmasság problémájába!. Többen kétségbe vonják ennek mérhetőségét, sőt egyik észrevétel felveti, hogy az alkalmasság kritériumai mellett ki kellene dolgozni a kizáró ismérveket is.

E kérdéskörben felvetik többen is a középiskolai oktatásunk hiányosságait, miszerint az nem nyújt kellő alapot az egyetemi tanulmányok megkezdéséhez, nem késziti fel kellőképpen a diákot a felsőoktatásra.

Szinte minden észrevétel foglalkozik a nyelvtudás kérdésével, azonban az is megállapítható, hogy ebben korántsem egyetértőek az álláspontok, abban viszont igen, hogy az lényeges és szükséges. Egyesek felvetik annak veszélyét, hogy amennyiben már a feltételnél kritérium lenne egy nyelv alapos ismerete, úgy a középiskolából jövő diákok nem pályázhatnának egyenlő eséllyel. Némelyek viszont úgy fogalmaznak, hogy az orvosegyetemtől nem lehet elvárni, hogy megfelelő alapok nélkül az egyetemi évek alatt legalább középfokú állami nyelvvizsgához jutassa a hallgatót. Igen sokan kiemelik, hogy a

• /.

Fi