Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984/3
1984. március 15., nyilvános rendkívüli egyetemi tanácsülés - I. Rektorhelyettesi megnyitó (Dr. Tömböl Teréz). - II. Megemlékezés március 15-ről (Győry József V. éves oh. ÁOK KISZ vezetőség titkára). - III. Örökös Vándordíj és "Kiváló Tanuló" oklevelek átadása. - IV. Az 1983/84. tanévre kiírt hallgatói pályamunkák díjazásának ismertetése.
3 A tábori főorvos tisztségében Stáhly utóda, Flór Ferenc lett. Korábban Pest tisztifőorvosa és a Rókus kórház igazgatója volt, elődjéhez hasonlóan fényes jövedelmet, nagy társadalmi rangot és megbecsülést jeleütő állásait cserélte fel a szabadságharc szolgálatával. Lumniczer Sándor pályafutása is Irányi szabadcsapatában indult, A hazafias lelkesedésben magyar Márei nevet fölvevő Schöpf Ágost szintén a szabadságharc segédorvosa volt. Később Ő irta az első magyar gyermekgyógyászati tankönyvet és Ő alapitotta az első magyar-német kórházat. A szabadságharc leverése után az egyetem irányítását ismét kezébe vevő császárhü vezetés a tanárokat "bűnösségük" foka szerint 3 osztályba sorolta. A harmadikba került Bugát Pál, aki az Ítélet szerint kezdettől buzgó túlzója volt az egyoldalú magyar törekvéseknek. Tanszékétől és nyugdijától megfosztották. Az igazoló eljárás alől Angliába menekült és a későbbiekben a legtekintélyesebb angliai orvosok sorába emelkedett. Ugyancsak felfüggesztették állásából Arányi Lajost és Balassa Jánost. Balassa, biinéül rótták fel, hogy a fölkelők javára tábori orvosok kiképzését szolgáló tanszék sürgős felállítását kezdeményezte, valamint, hogy orvoskari igazgatói állását a "rebellisek" uralna idején is megtartotta. Flór Ferenc csak több mint 10 év múlva kapta vissza állását. Lumniczert közkatonaként az osztrák seregbe sorozták. Korányit Becsből kiutasították, Pestről szülővárosába, Nagykállóba internálták. A szabadságharc leverése miatt sem az Orvosi Kar újjászervezéséből, sem a tervezett tanulmányi reformból nem lett semmi. Előre mutató vonásaikat auonban mi sem bizony’it ja jobban, mint az, hogy az elkövetkező évtizedekben az egyetem vezetése egyre inkább ezeknek az elképzeléseknek a megvalósítására kényszerült, éá folyamatosan a 48-as tervezetben szereplő valamennyi új tanszéket felállították, egyet, az orvostörténelmit kivéve. A múltba való visszatekintés igazolja, hogy a legkiválóbb magyar orvosok a nemzet kritikus perceiben egyértelműen a haza és a társadalmi előrelépés oldalán álltak. A nagy példaképek arra köteleznek bennünket, orvosokat, gyógyszerészeket és hallgatókat, hogy hozzájuk hasonló tartással vegyünk részt országunk és ezen keresztül a világ jobbátételébea. Mert bár nagy forradalmakat nem kell megvívnunk, azért mindenkinek a maga "belső forradalmát" a márciusi eszmék szerint igenis véghez kell vinnie. A 48-as forradalom két fő célja a szabad haza és a társadalmi haladás volt. Vajon egy szabad hazában úgy élünk most, ahogy az szabad emberhez méltó? Kérdezzünk meg egy francia fiatalt, mit jelent számára július 14-e, egy szovjetet nov.7-ről és magyarokat március 15-el kapcsolatban. Lehet, hogy történelem tanításunk hibája, vagy a fölöslegesen felerősített nemzeti bűntudatunk következménye, hogy nem merjük igazán vállalni legtermészetesebb jogunkat, sőt kötelességünket, hogy a magyar néphez tartozunk. Elhalványult a nemzeti öntudat érzése mind a fiatalokban, mind a felnőttekben. Felünk & fogalomtol, hiszen a magyar történelem folyamán is sokan rossz értelemben használták és nacionalista jelszavakkal a pusztulás felé sodorták az országot. A túlóvatoskodók pedig a proletár internacionaliza.ussal is szemben állónak gondolják, megfeledkezvén é
