Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984/3
1984. március 27., rendkívüli egyetemi tanácsülés - I. Az egészségügyi felsőoktatás távlati fejlesztési irányai, feladatai.
Halay; Szász:- 11 -Éji úgy látom, hogy többről -van szó. Újra meg kellene vizsgálni, hogy az egészségügyi főiskola hova tartozik, miért oda, mi a viszonya az egyetemhez. A Marxizmus Leninizmus Intézetben az anyag tanulmányozása során elhangzott többek részéről, hogy amikor egy ilyen értelmiségi nevelési funkcióról, emberformáló, társadalmi elkötelezettségről van szó, nagyon hiájayolták, hogy nem fogalmazódik meg a világnézeti nevelés embertformáló, értelmiség kialakító szerepe. Tisztelt Egyetemi Tanács ! Úgy érzékelem, hogy az összeállított anyag olyan, hogy alapvetően egyetért a debreceni anyaggal és nem nagyon merült fel olyan, amit úgy kellene ajánlanunk, hogy az anyagba vegyük be. Itt a tanácsülésen azonban Antoni professzor hozzászólásában elhangzottakból több elvi kiegészítést ajánlani kellene, hogy az anyagba bekerüljön. a fluktuáció biztosítása, a káder utánpótlás csere intézményes biztosítása, véleményem szerint megoldható, hogyha megfelelő keretek közé helyezik és erre az anyagnak hangsúlyozottabban kellene kitérnie, mert ez alapvető a további fejlődés szempontjából. Én még azt is el tudom képzelni, hogy minden tanszék rendelkezne bizonyos meg nem hosszabbitható állással, igy az állomány feltétlenül cserélődne. Az idegen-nyelvoktatással kapcsolatban vánményem, hogy ez a középiskolák feladata lejine, nem egy felsőoktatási intézményé. A képzési cél megfogalmazása. Többször kértük egészségügyi vonalon, hogy a képzési cél elé egy általános bevezető részt kellene fogalmazni, mert itt olyan kitételek szerepelnek és elvárások, pl. az orvosképzés céljával kapcsolat ban, ami általában az értelmiség képzésének céljára is vonatkozik. Ebben a bevezető részben kitérni pl. olyan elvárásokra, mint az önálló gondolkodás és az erre való nevelés. 3 i