Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984/2
1984. február 21., rendes egyetemi tanácsülés - I. Javaslat címzetes egyeti tanári és docensi cím adományozására. - II. Javaslat "MADZSAR" Emlékérem és jutalomdíj odaítélésére. - III. Javalat "DABIS" Emlékérem és jutalomdíj odaítélésére. - IV. Javaslat "Egészséges edzett test" Vándordíj odaítélésére. - V. SOTE Munkavédelmi Szabályzata. - VI. Javaslat a Képzéskutató, Oktatástechnológiai és Dokumentációs Kp vezetői állásának betöltésére. - VII. Javaslat az E. Tanács 1983/84-es tanév II. félévének munkatervére. - VIII. Különfélék.
Nevezett 1951-től 1959-ig egyetemünk Gyógyszertani Intézetében dolgozott, ezt követően kapott megbízást a Ghinoin Gyógyszergyár Farmakológiai Osztályának megszervezésére. 1973. óta a Gyógyszerkutató Intézet tudományos tanácsadója. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen kapta meg 1951-ben orvosi diplomáját. Már hallgató korában részt vett gyógyszerkutató tevékenységben és ezt a munkásságát a - Gyógyszertani Intézetből történt távozása után - a Chinoin Gyógyszergyárban és jelenlegi munkahelyén folytatta. Kezdetben a J'hiadiazin származékok, valamint a szulfokarbamid vegyületek tesztelésével foglalkozott. Ennek kapcsán - munkatársaival - új vércukorcsökkentő hatású gyógyszert sikerült kifejlesztenie, amely Oradian néven került forgalomba. Ezen témával kapcsolatos munkákból ir* kandidátusi diszszertációt, amelyet sikeresen védett meg 1962-ben. A továbbiakban érdeklődése a köhögést csillapítók felé irányult és a kodein hatásmechanizmusától eltérő vegyületet állitott elő, amely Libexin néven vált ismertté. E gyógyszer az NSZK-ban, Olaszországban, Svájcban és a Szovjetunióban is forgalomba került. Kollektívájával közösen elért további eredmények egy coronaria tágító difenilalkil származék előállítása, amelyek végleges gyógyszerformában a nyugatnémet Thiemann céggel történt kooperációban fejlesztett végleges gyógyszer!ormában. E készítményt Sensit néven ugyancsak több országban alkalmazzák. A bétáoénitók hatásának vizsgálata során elsőként mutatta ki a propranolol központi idegrendszeri hatásmechanizmusát. Az antiepilectikumokkal történt kutatásának eredménye, hogy ma már a gyakorlatban rendelkezünk a Morfolep készítménnyel. Eddig több mint 7o közleménye jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. Számos előadást tartott hazai és nemzetközi kongresszusokon. Több szabadalom fűződik nevéhez. A Magyar Farmakológiai Társaság vezetőségének tagja, és - társszerzőkkel - a Pharmacological Control of Heart and Circulation c. monográfia szerkesztője. Dr. Tardos László részére cimzetes egyetemi docensi cim adományozását Dr.Knoll József egyetemi tanár, a Gyógyszertani Intézet igazgatója javasolja.
