Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984/1
1983. november 1., rendkívüli egyetemi tanácsülés - Javaslat a felsőoktatás fejlesztésére. - Mellékletek.
a konvertálható tudást biztosító széles, alapozó képzés. Mégis várható az, hogy növekszik a pályakorrekcióra kényszerülők száma, mert a gyorsan változó társadalmi és gazdasági feltételek között természetszerűleg növekszik a foglalkoztatás tervezésének bizonytalansága . A felsőfokú képzés mennyiségi fejlesztésének fő irányait és arányaii a távlati fejlesztési tervekben kell meghatározni, míg az évenként felvételre kerülők számát - az eddigi merev keretszám-rendszerrel szemben - a konkrét körülményeket figyelembe véve rugalmasabban kell megállapítani. A felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók számának alakulása A fenti tényezőket szemelőtt tartva a felsőoktatás felvételi keretszámait az elkövetkező két-három évben - gazdasági helyzetünkre és a megfelelő korosztályok alacsony létszámára tekintettel - a jelenlegi szinten kell tartani. A So-as évek második felében - a felvételre jelentkezők számának /a IS éves népesség 1985-1988 közötti, mintegy 18>-os növekedéséből is következő/ várható emelkedését figyelembe véve - a beiskolázás kismértékű növelése indokolt. A 9o-es évek első felében szükségessé válik a felvételi keretszám növelése. Ezt indokolja a felsőfokú képzettségű szakemberek iránti szükségletek növekedése /a távlati prognózisok szerint az ezredforduló 600 000 fő diplomás munkaerő foglalkoztatására lesz szükség/, a felsőoktatást 1993-ban elérő demográfiai hullám /a 18 éves népesség száma 1988-199á között több mint 25%-kal nő/, a 9o-es évek folyamán az ötvenes évek első felében az egyetemeken és főiskolákon végzett nagylétszámü korosztályoknak a munkából való kilépése, valamint az az ismert körülmény, hogy hazánkban a felsőfokú képzésben részesülők aránya nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsony. Ami a képzés nagyságrendjét illeti, alig előzünk meg egy-két orszá®t Európában. /A fajlagos mutatókhoz hozzá kell tenni, hogy a ténylegesen kiképzettek kibocsátását befolyásolja a lermozsolódás, ami hazánkban igen alacsony. Egyes tőkés országok mutatói olyan képzési formákat is számba vesznek, amelyet nálunk a felsőoktatási rendszeren kívüli - többnyire tanfolyami - keretekben folyik. Azt 36
