Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1981-1982/2

1982. május 4., VI. rendes egyetemi tanácsülés - 1. A rektori tisztség 1982. júl. hó 1-től történő betöltésére készült javaslat véleményezése. - 2. Beszámoló az 1981. évi költségvetés teljesítésének alakulásáról. - 3. Előterjesztés a Munkaügyi Szabályzat jóváhagyására. - 4. Az Egyetem és a KISZ egyetemi szervezetének együttműködése. - 5. Javaslat az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzatra. - 6. Javaslat az ösztöndíj szabályzat jóváhagyására. - 7. A hallgatók beilleszkedése az egyetemi életbe és a beilleszkedés problémái. - 8. Javaslat az egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat egyes rendelkezéseinek módosítására. - 9. Különfélék. - Mellékletek.

&0Í- 14 -alapján pl. 200 Ft-ot lehel- fizetni annak, aki ezzel a nyelvvizsgával rendelkezik. A jogszabály ugyanakkor azt mondja, hogy 1984-ig kell a béralap növekedése nélkül megoldani a nyelvpótlékok fizetését, úgy gondolja, hogy ilyen értelemben ezt a Munkaügyi Szabályzatban rögzíteni kell. Azt is kimondja a rendelet, hogy azoknak a felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatóknak, akik legalább két nyelvvizsgával rendelkeznek a második nyelvvizsga után a Munkaügyi Szabályzatban meghatározott módon kell a nyelvpótlékot fizetni. Ez ösztönzőleg hat arra is, hogy minél többen megszerezzék a második vagy harmadik nyelvvizsgát. 14. oldal 254. pont: szükségesnek tartja, hogy a klinikai kollégium javaslatát a Bizalmi Testülettel egyeztetni kell évente.

Következőkben felveti a változó munkahelyek felsorolását, amit mindenképpen a Bizalmi Testület elé kell vinni. Valószínűnek tartja, hogy ebben a formában a Bizalmi Testület egyet fog érteni az Egyetemi Tanács javaslatával.

Azt a javaslatot, amitAntoni elvtárs elmondott helyesnek tartja. Javasolja, hogy együttesen az egyetem Munkavédelmi Bizottsága és Szakszervezeti Munkavédelmi Bizottság a kérdést tekintsék át.

Ami a KK munkákkal kapcsolatos egyetértést illeti a szakszervezetnek ott van szava, hogy a túlmunka mennyire veszélyezteti a dolgozók egészségét, de ami a konkrét jogosítványokat illeti a Szakszervezeti Bizottságnak elsősorban a 6 havi illetve a 9 havi túllépést illető jutalom esetében van egyetértési joga.

Az intézetvezető úgy osztja be a rendeleteknek megfelelően előirt módon a KK munka végzésére a dolgozókat, ahogy helyileg a legcélszerűbbnek tartják. Szabadságok kérdésében felveti, hogy mindenképpen a közöl cél ezen az egyetemen a gyógyító-név elő-kutató munka minél hatékonyabb végzése, ill. ellátása, tehát a szabadságot is ennek megfelelően kell megállapítani és nem akadályozhatja a szabadság kiadása munka végzését. De ugyanakkor azoknak az érdekeit is szem előtt kell tartani, akik ezt a munkát végzik a lehetőségek és a rendeletek adta kereteken belül. Nyilvánvaló, hogy a szakszervezetnek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a maximális kedvezményt próbálja biztosítani, úgy hogy az egyúttal az általános népgazdasági és egyetemi érdekeket is szolgálja.

Mindenképpen szükségesnek tartja, hogy e rendkívüli jutalmazási lehetőségekkel az intézetvezetők éljenek, amúgy is a dolgozók nehezményezték pl. a törzsgárdajutalom eltörlését, de amikor egy intézetvezető rendkivüli jutaíomszabadságot ad, akkor annak ténylegesen meg legyen az értelme, mint pl. a tudományos képzés, minősítés megszerzése, stb.

• /.

Ik