Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1978-1979

1979. február 15., rendkívüli egyetemi tanácsülés - Gyógyszerészavatás - I. Gyógszerész doktorrá avatás - II.Az 1979-ben végzett gyógyszerészek avatása

zu- 5 -Potoczky Ágota:

Tiszteli Egyetemi Tanács, Tanáraink,

Kedves Szüléink, Vendégeink!

Közel 5 évvel ezelőtt ünnepi ruhába öltözve indultunk az egyetem Szentkirályi utcai terme felé, abból az alkalomból, hogy az Egyetem polgárai közé avassanak bennünket. Az előttünk álló négy és fél év akkor még hosszú, távoli időnek tűnt. Mint ifjú elsősök, vágyakkal, célokkal indultunk ennek az útnak.

Az első napokon szövődött barátságuk átsegítettek bennünket a kezdeti nehézségeken. Izgultunk egymásért a vizsgákon, s a feszültség feloldódott bennünk az évvégi jól sikerült kirándulásokon.

Az évek közben múltak és elérkezett a mindannyiunk által várt nagy nap, a diplomaosztás napja.

Ez az ünnepélyes alkalom a legmegfelelőbb pillanat arra, hogy köszönetét mondjunk azoknak, akik ezen az utón segítettek bennünket. Köszönettel tartozunk Pártunknak és Kormányunknak, a magyar nép egészének azért a felbecsülhetetlen erkölcsi és anyagi támogatásért, amelyben egyetemi éveink alatt részesültünk.

Köszönettel tartozunk egyetemünk professzorainak, tanárainak, a magas szintű oktatásért, a tudásért, amit elsajátítottunk tőlük, s az életben munkánkat siker, megbecsülés fogja kisérni úgy ez az Önök sikere, megbecsülése, érdeme is.

Hálásak vagyunk az Egyetem és külön ki szeretném emelni, a Dékáni Hivatalunk minden kedves dolgozójának, akik türelmes, segítőkész munkájukkal problémáinkat egyetemi éveink alatt orvosolták.

Kommunista Ifjúsági Szövetségünk teremtette meg számunkra a közösség életkereteit, biztosította politikai és társadalmi fejlődésünket és igyekezett élményekben gazdagabbá tenni egyetemi életünket. Munkájukat köszönjük.

Hálás sziwel gondolunk azokra, akik szivünkhöz legközelebb állnak, Szüléinkre, ők azok, akik az elmúlt évek során együtt izgultak velünk a kollokviumok, szigorlatok előtti megfeszített tanulás napjaiban, akik együtt örültek velünk sikereinknek, megvigasztaltak, ha kudaroot vallottunk és kitartásra buzdítottak, ha csüggedtünk. A sok-sok lemondásért, törődésért őszinte szívvel mondunk' köszönetét.

Kedves Végzős Társaim!

Egyetemi tanulmányunkat befejeztük, de atanulást nem, az elkövetkező időkben is szakadatlan tanulással, toábbbképzéssel kell