Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1978-1979
1978. december 15., III. rendes egyetemi tanácsülés - I. Cimzetes e. tanárok és docensek kinevezési okiratainak átadása - II. Az 1979. évi költségvetésről tájékoztató - III. Az 1979. évi bérfejlesztés főbb irányelvei a Eü. Min. leirata alapján - IV. Semmelweis emlékérem odaítélése - V. Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem odaítélése - VI. Gyógyszerészi Kémiai Int. és Szerves Vegytani Int. egy oktatási szervezeti egységgé átszervezése - VII. Javaslat a kitüntetések odaitélésének szabályozására - VIII. Elhunyt egyetemi dolgozók emlékének megörökítése - IX. Az Ifjúsági Parlamentről tájékoztató - X. Nagyvárad-téri Elméleti Tömb és az előadótermek elnevezésére javalat - XI. Az 1979. évi professzori és docensi állások kiírásáról tájékoztatás - XII. Bejelentések
2 re és előrehajlásra, mint jellemző tünetet. A diabeteses artgiopathia kísérletes vizsgálatával a vércukor ingadozásának ma már mindenütt elfogadott szerepét állapította meg. Leírta az achrestikus diabetest, melynek oka perifériás resistentia. Felhívta a .figyelmet az alkalikus phosphataseaktivitas növekedésének nem elzáródásos eredetére. Egyike volt az elsőknek, aki diabetesben az insulinhatást csökkentő tényezőt mutatott ki. Tanulmányozta az insulinresistentia okait, antitest-meghatározásokat végzett és kidolgozta az insulinantitestek által okozott resistentia therapiáját. Körvonalazta a cholangiohepatitis kórképét. Elsőként közölt pozitív eredményeket a krónikus hepatitis és negativ eredményeket a colitis ulcerosa immunosuppressiv therapiájáva1. A májra vonatkozó vizsgálatainak és megállapításainak összessége a máj és epeutak betegségeiről irt monográfia /1960/, mely csakhamar német és orosz nyelven is megjelent. Kritikái igen jók voltak és a Szovjetunióban ma is használt alapkönyv. OTKI-igazgatói működése folyamán két sikeres tanfolyam anyagát szerkesztette meg az 1963-ban megjelent Diabetes-monographiában és az 1965-ben megjelent "Belbetegségek korai felismerése és megelőzése" cimü monográfiában. Számos kongreszszusi kiadványt szerkesztett, legsikeresebbek: a Gastroenterologie /1965/ és a Diabetes mellitus /német nyelven, a bécsi Orvost Akadémia kiadásában 1971-ben/. 1967-b8l 1974-ig szerkesztette "A Korányi Sándor Társaság Tudományos Ülései" cimü akadémiai sorozatot. Monográfiát irt Korányi Sándorról /Akadémiai kiadó 1970/. Számos hazai és külföldi kongresszus meghivott előadója, re» ferálója, symposium- és kerekaszta1-vezetője. Az 1979-es bécsi Diabetes Világkongresszus alelnöke, 1947-ben jelentette meg a Belgyógyászat Alapvonalai cimü belgyógyászati tankönyv első kötetét, melyet Petrányi Gyula egészített ki teljes tankönyvvé. E tankönyv /Magyar Imró-Petranyi Gyula: A belgyógyászát alapvonalai/ máig nagy mértékben bővült, tiz kiadásban jelent meg és az elmúlt 50 évben a belgyógyászat oktatásának alapja volt. 1975-ben a medikusok kérésére Rövid Belgyógyászatot irt. A belgyógyászat ta-
