Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1978-1979
1978. február 14., rendkívüli egyetemi tanácsülés - I. Az avatásra megjelentek és a vendégek üdvözlése - I/a. Gyógyszerészjelöltek doktorrá avatási kérelme (Székelyhidi Lajos) - I/b. Eskütétel - I/c. Doktorrá avatás, oklevelek átadása - I/d. Köszönetnyilvánítás a felavatottak nevében (Dr. Székelyhidi Lajos) - II. Gyógyszerészjelöltek avatása - II/b. Gyógyszerész avatás iránti kérelem előterjesztése (Venekey István) - II/c. Eskütétel - II/c. Avatás és oklevelek átadása - II/d. A végzettek köszönetnyilvánítása (Venekey István,Sándor Zsuzsa és Székely Gábor) - III. Dr. Nász István rektorhelyettes és Dr. Szász György dékán köszöntője - IV. KISZ Bizottság köszöntő beszéde (Szőkő Éva KISZ kari titkár) - V. "Jáhn Ferenc Emlékplakett" átadása
6 -Hálás szívvel köszönjük azok fáradozását, akik legközelebb állnak szivünkhöz, szüléinkét, testvéreinkét. Ők azok, akik az elmúlt évek során együtt izgultak velünk, a szigorlatok és a kollokviumok előtti megfeszített tanulás napjaiban, akik együtt örültek velünk sikereinknek. Megvigasztaltak, ha kudarcot vallottunk és biztattak bennünket kitartásra. Az ő mindennapi áldozatos munkájuk tei*emtette elő tanulásunk nyugodt feltételeit. A sok-sok lemondásért, törődésért segítségért őszinte sziwel mondunk köszönetét. Nagyon sokunknak igyekezett a szülői ház melegét pótolni a kollégiumok közössége és vezetői. Fogadják ezért köszönetünkét. Kedves Végzős Társaim: ügy érzem, mostani pályakezdésünk a közel 5 évvel ezelőttihez hasonlítható, mikor egyetemünk polgárai lettünk. Akkor sokan úgy érezték közülünk, hogy gyermekkori álmaik valósultak meg, nyitva áll a lehetőség választott hivatásuk előtt. Most, hogy befejeztük egyetemi tanulmányainkát, úgy érzem, nem kevesebb várakozással, izgalommal, lelkesedéssel tekintünk jövőnkre. Bizom benne, hogy pályánk szépségéről alkotott elképzeléseink megvalósulnak és egyéni boldogulásunk terveit is siker koronázza. A lehetőség előttünk áll: Szocialista hazánk egészségügyében, az elért sok nagyszerű siker mellett van még tennivalónk. A magyar egészségügy munkásának lenni nagy megtiszteltetés, de még nagyobb felelősség. Egész életpályánkon vezessen bennünket az a tudat, hogy nagy elődök, mesterek nyomdokain járunk. Az ő életük, munkásságuk legyen példaképünk, mestereink példamutatása mellett. Tőlünk tanuljunk álhatatosságot tudásunk gyarapításában, hivatásunk szolgálatában. Dolgozzunk bárhol, nem feledhetjük, hogy munkánknak az ember boldogulását, egészségesebb, szebb életét kell biztosítania.
