Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1978. június 14., VII. rendes egyetemi tanácsülés - I. Az egyetemi felvételek előkészítéséről tájékoztatás - II. Az Elméleti Tömbbe beköltözendő intézetek helyiség felosztásának módosítása - III. Javaslat az 1978/79 tanév beosztására - IV. Tájékoztatás az V-VI. ötéves tervről és az Eü-i Minisztériumban folytatott megbeszélésről - V. Az Egyetem I-II. évfolyam hallgatóira vonatkozó nevelési terv - VI. Az Eü-i Szervezési Int. megüresedett tanszékvezetői egy. tanári állás pályázat nélk. betöltése - VII. Bejelentések
A nevelési terv az állandóan változó középiskolai tantervtől nem lehet független. lg;/ pl. a Marxizmus Tanszék munkáját befolyásolja, hogy a hallgatók történelemszemlélete csökkent, amióta eltörölték a kötelező érettségi vizsgát a tantervből, A nevelés szempontjából figyelembe kell venni azt is, hogy hallgatóságunk igen heterogén. Ennek igen felszínes mutatója, hogy hallgatóinknak alig fele nyer az érettségi évében felvételt és már az első éves hallgatók között találunk házas, sőt családos hallgatókat is. Ezért azonos életkori sajátosságokról alig lehet szólni, az egyetemi tanulmányok folytatása inkább hasonló élethelyzetet jelent. A munkából az egyetemre jött hallgatókat inkább az élet nevelte már, mint az egyetem. Természetesen van szerepe a nevelésnek, de nagyobb a súlya annak, amit a hallgatók az életbon látnak, a viszonyoknak, amelyekben élnek, mint annak amit az iskolában hallanak. A le irt helyzetből következik az is, hogy melyek a nevelés alapvető módszerei. Egyetemünk egész szervezeti rendje, oktatóink példamutatása és foglalkozása a hallgatókkal, továbbá számos más tényező nevelő hatású. Leghatásosabb, ha tevékenység közben / ez nem jelent kizárólag oktatást / nevelünk és ha kihasználjuk azokat a maguktól is bekövetkező, esetleg tudatosan létrehozott helyzeteket, amelyekben a hallgatók szinte akarvaakaratlanul nevelődnek. Nag^ jelentőségű az is, hogy a hallgatók egymástól is csiszolódnak.
