Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1977. szeptember 14., doktorrá avató egyetemi tanácsülés - I. Az 1977. évben végzett orvosjelöltek doktorrá avatása - II. Doktorrá avatás iránti kérelem előterjesztése (Valló Ágnes) - III. Eskütétel - IV. Doktorrá avatás - V. Felavatottak köszönetnyilvánítás (dr. Valló Ágnes) - VI. Végzettek köszönetnyilvánítása (dr. Kiss István és dr. Mohamed Ahmed Eldaw) - VII. Dr. Miskovits Gusztáv dékán köszöntője - VIII. KISZ Bizottság "Jáhn Ferenc" Emlékplakettjének átadása és a végzettek köszöntése
Tani tank vigyázó szeme kisért; utunkon és minden erejükkel azon fáradtak, hogy azt a tudást, amit elődeiktől kaptak, maguk szereztek és alkottak, átadják nekünk- gazdagítva ezzel minket, gondolva az eljövendő nemzedékekre. Az ember és a tudomány szere te tét, a mindennapi élet örömeit mutatták meg nekünk. Sokukhoz a hat év alatt, mint második szülőnkhöz fordulhattunk, érezve segitőkészségünket és szeretetüket. Köszönet és hála érte. Drága Szüléink, hozzátartozóink! Itt ülve s minket látva közel negyedszázad emlékei suhannak át bennetek. Nincsen szó mely hálánkat és köszöné tünket tolmácsolhatná Nektek mindazért az áldozatért, s féltő gondoskodásért melyet értünk tettetek. Felneveltetek bennünket, biztosítottatok mindent ahhoz, hogy most itt állhassunk hivatásunk küszöbén. Talán álmaitokat valósítottuk meg, hogy orvosok lettünk. Az, hogy szakmánk van, hogy munkánkkal szolgálhatunk nem csak a ti szemetekbe csal könnyet. Csak ennyit mondhatunk: büszkék vagyunk arra, hogy ilyenek vagytok, csak annyit szeretnénk: mindezt megtanulni és továbbadni saját gyermekeinknek. Kegyelettel emlékezünk mindenkire, aki nem lehet már itt velünk. Szülők, oktatók és évfolyamtársak, akik dolgoztak és készültek a szebb jövőért, s akik most mindörökre várni készek- álmuk teljesül-e bennük? Búcsúzunk egymástól is, bár vannak szálak, melyek összetartanak bennünket. Bizom abban, hogy találkozni fogunk a munkában és magánéletünkben egyaránt. A nappalt és éjjelt nem ismerő szolgálatunkban legjobb tudásunk szerint dolgozva, gondoljunk egymásra, a közös élményekre, egyetemi éveinkre. Mi most elmegyünk, de valljuk mint a költő: "Az ablak nyitva van. Völgy csendje véd, de meddő gondba nem temetkezem. Benyújtja a világ hozzám kezét, ' s én lázas pulzusán tartom kezem." Dr.Mohamed Ahmed Eldaw felszólalása Engedjék meg, hogy külföldi társaim nevében mondjak köszönetét Önöknek doktorrá avatásunk alkalmából.
