Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1978. január 18., III. rendes egyetemi tanácsülés - I. Az Egészségügyi Minisztériumnak előterjesztendő jelentés - II. Javaslati a SOTE Fogorvostudományi Kar Orálbiológiai Kutató Csop. Létesítésére - III. A Gerontológiai Kutató Csoport új SZMSZ-e - IV. "JENDRASSIK ERNŐ" Emlékérem odaítélése - V. Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem kitüntetésekre vonatkozó javaslat - VI. Az 1976. tanévben végzettek kitüntetéses doktorrá avatására javaslat - VII. Dr. Sujbert Pál kinev-re javaslat az Egyetem Munka- Bér és Szociális Ellátási Főo. Vezetőjévé - VIII. Bejelentések
B. Az oktató - neveli munka korszerUsitése Bevezetó' I Ak Egyetemen az oktatás korszerUsitése állandó, folyamatos tevékenység, amelynek üteme időnként változik az adott körülményeknek és lehetőségeknek megfelelően. A legutóbbi korszerüsitési periódus az 1971-es miniszteri utasításhoz kapcsolódik,, amely megfogalmazta az orvos-fogorvos-gyógyszerészképzés célkitűzését. A korszerüsitési folyamat különösen 1974. és 1975. évben gyorsult fel ennek megfelelően,- az orvosképzésbe olyan fontos uj tantárgyakat vettünk fel, amelyek addig nem kaptak kellő hangsúlyt,- a tantárgy struktúrát a koordinálás irányában fejlesztettük és ezzel a felesleges átfedéseket kiiktattuk,- az oktatást az addiginál gyakori a tiasabbá tettük és ennek feltételeit biztosítottuk,- a marxista tárgyak oktatását az egészségügyi szaktárgyakhoz orientáltuk,- a hallgatók politikai, világnézeti, hivatástudatra való nevelésének minőségét fejlesztettük,- korszerű oktatástechnikai módszereket és eszközöket alkalmaztunk, A korszerüsitési folyamat csak fokozatosan valósítható meg. Az oktatás komplex tevékenység, melynek számos tartalmi, módszertani és anyagi vonatkozása van, következésképpen a korszerűsítést is komplex módon kellett végrehajtani. Az oktatás és nevelés elválaszthatatlan egység és a magasszintü oktatómunka szorosan összefügg a kutatómunkával is. Végső fokon a képzés eredményes, vagy eredménytelen volta döntően az oktatási szervezeti egységek szintjén dől el. Ezért a korszerűsítés munkájában alapvető jelentősége von a tanszékek aktiv közreműködésének és támogatásának, s e munkát befolyásolja az oktatók és a hallgatók létszáma, az oktatás céljára felhasználható helyiségek száma, valamint az egyetem területi széttagoltsága. A későbbiekben részletesebben •' r- ismertetésre kerülő intézkedésekkel fejlesztettük az oktatás színvonalát és egyben előkészítettük azokat a feltételeket, hogy az elkövetkezendő években a minisztérium által meghatározott nagyobb, átfogóbb korszerűsítési folyamatot indítsunk el egyetemünkön. Ennek a korszerűsítésnek előkészítésében, előzetes vitáiban részt vettunk. Az első és második évfolyam véglegesen kialakult oktatási korszerűsítését
