Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1975-1976
1976. február 13., rendkívüli egyetemi tanácsülés - Gyógyszerészavatás - I. Rektori megnyitó - I/a. 15 gyógyszerész doktorrá avatása - I/b. Avatás iránti kérelem előterjesztése (Medgyaszay Márton) - I/c. Eskütétel - I/d. Avatás - I/e. A felavatottak köszönetnyilvánítása (Dr. Medgyaszay Márton) - II. Gyógyszerészjelöltek avatása - II/a. Avatás iránti kérelem előterjesztése (Berze Gábor) - II/b. Eskütétel - II/c. Avatás és oklevelek átadása - II/d Köszönetnyilvánítás (Berze Gábor és Mikita Klára) - III. Rektori és dékánhelyettesi köszöntő
- 9 -Az ember kapcsolatba kerül a kemikáliákkal azok gyártásakor, felhasználásakor, valamint a hulladékanyagok bioszférába kerülése miatt a bioszféra egyes komponenseivel való közvetlen, vagy közvetett találkozáskor /levegő, viz, talaj, állati és növényi eredetű termékek utján/. Az iparban a legkülönbözőbb kemikáliákkal találkozunk- alapanyagként; adalékanyagként, a technológiai folyamatban szükséges mellékanyagként /pl. oldó, kenő, emulgeáló szerek/ közti termékként. A kész termékekkel már nemcsak a gyártásban résztvevők, de a forgalmazók és felhasználók is kapcsolatba jutnak; a hulladékanyag pedig - fizikai-kémiai jellegzetességeitől függően a bioszféra egyes komponenseinek szennyezése utján populációs méretű veszélyeket rejt magában. Az ipari termelésen kivül ma már a korszerű mezőgazdaságra is jellemző a kemikáliák nagy mennyiségű és széles skálájú felhasználása;- műtrágya és talajjavítóként;- herbicidek, érésszabályozók, gépi betakarítást elősegítő szerekként;- peszticidekként;- takarmánykiegészitő és hozamnövelő szerként;- állatgyógyszerként;- élelmiszer-tartósító, izesitő, színező anyagokként. Azt hisszük, nem kell aláhúzni, hogy az ilyen eredetű maradék, illetve hulladékanyagok a legkülönbözőbb direkt és indirekt utón szintén populációs méretű veszélyeket rejtenek magukban. (ügyre szélesedő skálában találkozunk az élet minden területén a müanzrag okkal, amelyeknél a toxikus és egyéb károsító hatáskono túl külön nehézség, hogy a műanyaghulladék természetben történő lebontása alig, vagy egyáltalán nem valósul meg. Nem elhanyagolható a háztartás-vegyipari termékek választékának bővülése - ezek között is mindenekelőtt a szintetikus mosó- és tisztitószerek - ezek maradék és hulladékanyagai is különböző utakon az emberi szervezetbe - kerülnek és terhelik a szervezet detoxikáló mechanizmusát, egyéb xenobiotikumok és gyógyszerek hatásait előre nem látható módon befolyásolják. Ugyanez vonatkozik a kozmetikumok és általában a testápolószerek xenobiotikum anyagaira is. Az eddig felsorolt forrásokból az emberi szervezetbe jutó xenobiotikumok szervezeti müködéséket terhelő hatásait, lehetséges interakcióit érthető okoknál fogva nem tudjuk exaktan mérlegelni, amikor gyóg^itó megelőző célzattal humán gyógyszereket viszünk a szervezetbe - holott a gyógyszereknél önmagukban is sokféle, nagyrészt előre nem látható, vagy nem kivánt szervezeti hatással kell számolnunk - az un. mellékhatásokat, Zf<?
