Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1974-1975
1975. február 14., rendkívüli egyetemi tanácsülés - Gyógyszerész avatás - I. 11 gyógyszerész doktorrá avatása - I/a. Avatás iránti kérelem előterjesztése (Ádám Éva) - I/b. Eskütétel - I/c. Dr. Szász György a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja gyógyszerész-doktorrá avatója - I/d. Felavatottak köszönetnyilvánítása (Dr. Ádám Éva) - II. Gyógyszerészjelöltek avatása - II/b. Gyógyszerész avatás iránti kérelem előterjesztése (Molnár Gabriella) - II/c. Eskütétel - II/c. Dékáni gyógyszerésszé avató - II/d. Gyógyszerésszé avatottak köszönetnyilvánítása (Kalmár Gabriella, Schnitzer Ferenc) - III. Dr. Nász István tudományos rektorhelyettes köszöntője - IV. Dr. Szász György dékán köszöntője
- 11 -Hiányos megismerések iránti vágy, a tudomány szeretete és érjenek el további szép eredményeket pályájukon, a magyar gyógyszerellátás, a magyar egészségügyi ellátás szolgálatában. Kedves most végzett Gyógyszerész Kollégáim! Szeretettel köszöntőm Önöket a Gyógyszerésztudományi Kar Tanácsa, volt oktatóik, a Kar valamennyi dolgozója nevében, azon alkalommal, amikor a fogadalomtétellel lezárult életüknek egy fontos időszaka. Lezárult az az időszak, amely 4 és fél évvel ezelőtt, 1970. nyarán a felvételi vizsgával, a felvételi vizsga sikeréért való izgalommal kezdődött, majd a kilenc félév drukkal, nehézségekkel, kudarcokkal és bizonyára örömökkel teli időszakával folytatódott, végül pedig gyógyszertárakban, gyógyszergyárakban, kórházakban eltöltött szakmai gyakorlat után az államvizsgával végződött. Ezekben a percekben bizonyára az elvégzett munka utáni jóleső érzés, a felszabadultság, az öröm uralkodik Önökben, hozzátartozóikban, és valamenynyiünkben egyaránt. Úgy hiszem természetes, ha ez az öröm most elsősorban a hála, a köszönet szavait érleli szüleik, hozzátartozóik felé, de mindazok irányában, akik lehetővé tették, hogy Önök egyetemi tanulmányokat folytathassanak, a lehetőségek szerinti legjobb feltételek mellett. Minden szükségszerűen erősiti Önökben szocialista hazánk szeretetét, hitüket társadalmi rendszerünk iránt, amely biztosítja mindenki számára a tanulás és az érvényesülés jogát, az egyedül igazságos értékmérő, a tehetség, a rátermettség alapján. Az örömnek e perceiben kérem gondoljanak szeretettel és kegyelettel azon oktatóikra, akik nem élhették meg ezt a napot, nem vehetnek részt velünk együtt a Kar és az Egyetem ezen szép ünnepi eseményén. Kedves Kollégáim! Érdekes egybeesése a történelmi és az egyéni pályát jelző dátumoknak, hogy az Önök egyetemi pályakezdésének évében ünnepeltük hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját, most peidg végzésük évében a Felszabadulás 50. évfordulójának méltó megünneplésére készül az ország népe. Ez az öt esztendő jelentős periódus volt az Önök életében, de igen rövid idő egy ország történetében. Mégis, mint tükröződik az Önök egyetemi munka- és életfeltételeiben hazánk gazdasági, kulturális, civilizációs helyzete, fejlődése, ugyanúgy tükröződik és érezteti hatását az ország egészségügyi ellátásának fejlesztésében az Önök munkábaállása, \0Z
