Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974
1974. március 15., rendkívüli egyetemi tanácsülés - I. Március 15-i megemlékezés (Kiss István orvostanhallgató, KISZ VB tagja) - II. "Örökös Vándordíj" és Dícsérő Oklevelek átadása - III. Hallgatói pályázatok nyerteseinek ismertetése és a Madzsar Emlékérem átadása - IV. "Kiváló Tanuló" Oklevelek átadása - V. KISZ dolgozói középkáderek részére meghírdetett pályázat nyerteseinek jutalmazása
5 45 c?. Szocializmust épitő országunk fejlődésének szerves része, hogy jobbnál-jobb szakemberek végezzenek az egyetemeken és főiskolákon, Ehhez a feladathoz csak olyan alkotómunkával nőhetünk fel, amely széleskörű érdeklődéssel és nagyfokú felelősségérzettel társul. Lehetőségeinkhez képest es iaradhatatlanul kell készülnünk választott hivatásunkra. Nemcsak a tudományokban kell haladnunk a korral. Napi életünk ezernyi szállal fűződik más országok lakóinak boldog, vagy szenvedő sorsához. Amikor politikával foglalkozunk, belelátunk más nemzetek sorsába, más emberek gondolkodásmódjába, életébe. Emberekkel, emberi sorsokkal foglalkozunk vitáinkban, politikai állásfoglalásainkban éppen úgy, mint választott hivatásunk gyakorlása közben. Kommunista szakemberré válásunkhoz elengedhetetlen, nogy ifjúsági szervezetünkben, a KISZ-ben aktiv önképzéssel és példamutató helytállással végezzük munkánkat. Küzdenünk kell a meg meglévő közöny, politikai paszszivitás ellen és kitűzött céljaink következetes megvalósitásáért. Mi, a ma ifjúsága, munkánk elvégzéséhez, sajátos harcunk megvivásánoz idézzük a múlt hőseit, akik egységet teremtettek elveik és tetteik között, szenvedtek, amig szenvedtek a milliók és szembenézve a kudarcokkal, helyt tudtak állni drámai helyzetekben is. Megtanították nekünk a legszebbet: szeretni a hazát, a népet, szeretni a szabadsagot. Olyan hazaszeretetre tanítottak, amely mentes a nacionalizmustól, összefonódik a világ népeinek szeretetével. A szocialista hazaszeretetre, amely mögött a gazdagító emberi háttér áll: a mult, a történelem. Ezért tisztelgünk 184Ö-1849« küzdő és szenvedő emberei gondolkodói és cselekvői előtt és megemlékezünk. “Ama szentekről és nagyokrul, akik A szolgaságban szabadok valának S dijuk a halál lett, S a diadalmak örömébe szőtték Szent neveiket koszorú gyanánt." 313
