Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974
1973. szeptember 5., kibővített rendkívüli ülés - I. Dr. Zoltán Imre távozó rektor megnyítója - II. Az egészségügyi miniszter beiktatja az új rektort, rektorhelyetteseket és dékánt - III. Az új rektor Dr. Antoni Ferenc felszólalása
12 -i3. Továbbá megszabja a prognosztikai előrelátás, amely a következő 25 év egészségügyi ellátási feladatai, illetve társadalmi fejlődés igényeit méri fel. Ebben az értelemben tehát az oktatásunk prognosztikus kell legyen. Egyetemünkön feltétlenül szükség van a tananyag, tehát a tartalmi résznek az állandó felülvizsgálatára”, amelyet az arra legilletékesebbeknek, a szakmát, a tantárgyakat oktató professzoroknak és oktatóinak a feladatköre. Ennek a feladatnak egyik szervezeti előfeltétele § szakmai kollégium. Ezzel kapcsolatban a közeljövőben az egyetemi tanács jóváhagyása elé terjesztjük a vizsgairányelvek módosításával kapcsolatos tervezetet, amelynek egyik célkitűzése az un. "alkalmassági szintkövetelmény megállapítása” az egyes tantárgyakban, ezek közzététele a hallgatóság számára. Az oktatás technikai és módszertani vonatkozásaival is rendkívül sok a tennivaló. A megnövekedett, de szükséges ismerethalmazatokat az egyes tantárgyakon belül az oktatás-technikai módszerek korszerűsítésével kell ellensúlyozni. Ezzel kapcsolatban külön köszönettel tartozunk az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy lehetővé tette számunkra az egyetemi Oktatás-didaktikai és Technikai Csoport felállítását, amely máris hozzákezdett az oktatási tevékenység hatékonyságának az általános orvosi és a többi karokon diplomát nyerők un. végzés szintű szakintelligencia-szint felméréséhez, amely lehetőséget fog adni arra, hogy az egyes szaktárgyak oktatási tevék- nységét objektiv módszerekkel korrigálni tudjuk az óraráfordítást és az oktatás műveletét illetően. A kérdést úgy tesszük fel, hogy vajon egy VI. éves orvostanhallgató milyen élettani "tudásmaradékkal" hagyja el az egyetemet? Mi az a szint, amit II. éves korában a szigorlat szintjén tudott, és mia szintből, ami megmaradt? Hasonlóképpen foglalkozik az Oktatás-technikai Csoport a már végzett orvosok tudásszintjének a mérésével, illetve annak előkészítésével, hogy a gyakorlati élet a mindennapi orvosi tevékenység alapján melyek azok a hiányosságok, illetve ismeretek, amelyeket az egyetem nem kellőképpen alapozott meg, vagy nem adott meg egyáltalában. Nagyon szeretnénk elérni, hogy országos szinten is az un. alkalmassági szintkövetélmények egymáshoz közelebb kerüljenek.
