Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973

1973. júlis 4., IV. rendes egyetemi tanácsülés - I. Miniszteri leiratok, elnöki bejelentések - II. Egyetemi tisztségviselők megválasztása - III. Kórélettani Intézet igazgatói állásának betöltése - IV. Semmelweis Emlékérme 1973. évi odaitélése - V. Adjunktusi kinevezések - VI. Bejelentések, indítványok

Hosszú volna azokat a célokat és elgondolásokat felsorolni, amelyek a felszabadulásig eltelt évtizedek mostoha társadalmi körülményei között megvalósíthatatlanok maradtak.

Á felszabadulás után minden téren, igy a tudományok terén is soha nem álmodott lehetőségek születtek.

Hazánk egészségügye nagy feladatok előtt állt. Elkövetkezett a tettek órája és időszerűvé váltak Fodor József szavai: *'a legjobb eszmák is csak úgy érnek valamit, ha a tettek órájában nem feledkeznek meg róluk."

Annak, aki hitt az emberiség eszméjében, orvosi, gyógyszerészi hivatásában, tiki embertársai életének szebbétételét tűzte zászlaján, annak küzdelmeit a nehéz időkben is megszépítette a magasztos cél.

Az elmúlt 5°"*ő° év alatt - bár sok szenvedés és tengernyi megpróbáltatás után - sikerült kivivni emberek milliói számára az emberhez egyedül méltó életformát, a szocialista világrendszert, egyre erősödik a harc, amelynek győzelme a még elnyomás alatt élők felszabadítását, az elmaradott, tudatlanságban élő milliók felemelkedését fogja jelenteni.

Nem lehet ezeket a gondolatokat mellőzni, amikor igy összejövünk, hogy díszoklevelekkel emlékezzünk meg a jubileumi évfordulókról. Az eltelt évtizedekben az emberiség e nagy haladásénak épitője, részese lenni, a legszebb eredménye egy életpályának.

Ha munkálkodásuk az emberiség javét és a tudást szolgálta, ha életük normája az emberszeretet, a társadalmi igazság és a haladás jegyében állott, ez egyetemes emberi tudás épületének Önök is tevékeny épitői lehettek. Nem volt könnyű az Önök élete, de a hosszú, több évtizedes becsületes helytállás, a jól végzett munka öröme megelégedéssel töltheti el mindnyájukat.

Ha munkálkodásuk az emberiség javát és a tudást szolgálta, ha életük normája az emberszeretet, a társadalmi igazság és a haladás jegyében állott, az egyetemes emberi tudás épületének Önök is tevékeny épitői lehettek. Nem volt könnyű az önök élete, de a hosszú több évtizedes becsületes helytállás, a jól végzett munka, öröme megelégedéssel töltheti el mindnyájukat.

És pályájuk még ma sem befejezett.

Önök közül számosán ma is aktivén munkálkodnak, nagyrabecsült munkatársai, irányitói a fiatalabb generációnak. Ez a mai ünnepség buzditsa Önöket további eredményes munkára, hiszen oly sok és szép cél áll a ma embere előtt, akit ezek eléréséből egy minden téren újjáalakult társadalom támogat és elért eredményeit nagyra értékeli.