Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973
1973. április 11., III. rendes egyetemi tanácsülés - I. Miniszteri leiratok, elnöki bejelentések - II. A Biokémiai Intézet igazgatói állásának betöltése - III. Egyetemi tanári állások (másodprofesszori) betöltése /I.sz. Gyermekklinika és II. sz. Anatómiai Int./ - IV. Egyetemi docensi állások betöltése
az ioncserélt víz vizsgálatával és a porkeverékek olvadáspontjával kapcsolatos kérdésekkel., Tudományos munkásságának legjelentősebb része a gyógyszerügyi nek, mini uj tudományág alapjainak lefektetése és értelmezése viszonylatban, E tudomány művelésére megfelelően beépítette a tikai, statisztikai módszereket, a hálódiagramos eljárásokat, a m'dellkisérlet;! szervezéshazat matamatr vábbá interjú és történeti módszereket, Kandidátusi disszertációjában és további kutatásai során is behatóan foglalkozott a hazai gyógyszerfelhasználásra ható tényezők vizsgálatával. Külön vizsgálta a társadalombiztosítás alapján igényjcig'sultak és külön az egészségügyi intézmények, kórházak gyógyszerfelhasználásának alakulását. Ezen megállapításai sc-rán több "lyan tényezőre rámutatott, melyet a gyógyszerfelhasználások tervezésénél, a gyógyszeres terápia megvalósr társánál a gyakorlat alkalmazni tud, Ezirányu munkássága érdeklődést váltott ki a szocialista ország-, k szakköreiben. Gyógyszerügyi szervezési kutatásaival összefüggésben gyógyszerésztörténeti témákkal is foglalkozik, Tudománytörténeti szempontból különösen értékesek azok a kutatásai,, melyek er élményéként feldolgozta a budapesti, szegedig kpl zsvári, bécsi egyetemen készült gyógyszerészdoktori értekezéseket és értékélte ezek tükrében á gyógyszereszi tudományok fejlődését, Közleményeinek száma 73, Ebből könyv 3, könyvrészlet 5y oktatási z irt jegyzet 9, dolgozat 56» Munkái közül gyógyszerügyi szervezési tárgykörű 35^ gyógyszerésztörténeti 22, gyógyszerteohjnológiai 12, gyógyszerellenőrzési 4» Tudományos oktató, nevelői tevékenységét jellemzi az is, hogy 1964 óta irányítása alatt 18 gyógyszerészdoktori értekezés készült el a gyógyszerügyi szervezés témakörben. Továbbá 9 TDK-s munkáját irányította, valamint 40 gyógyszerész doktori értekezésének bírálatát is elkészítette. Gyógy szer tár vezetői funkción á.nak jellemzése ; Vezetői megbízatása után az Egyetemi Gyógyszer Tár maYödesen-Vk''tárgyi és személyi feltételeit lényegesen megjavította, a k'rszerü követelmények szintjére emelte, több uj gép és műszer beszerzésével. Jó szervező, iranyitó és vezetőképességevei, valamint kiváló képzettségével biztosította az Egyetemen a zavartalan gyógyszer- és vegyszer ellátást. Egyidejűleg megteremtette a tudományos és oktatási munka kiterjesztésének lehetőségeit is. Kezdeményezésére az Egyetemi Gyógyszertáron túlmenően folyamatban van a Klinikákon a gyógyszerészi hálózat kiépítése, aminek eredményeként 3 nagy klinikán gyógyszerész, további 9 klinikán aaszisztens látja el a gyógyszerügyi feladatokat. Megfelelő szakmai, és emberi kapcsolatokat épitett ki a klinikusokkal, e kapcsolatok egyik eredménye, hogy a gyógyszerellátás költségeit egyes drágább készítmények helyettesítésével csökkenteni, tudják» Évek óta jelentős munkát fejt ki annak érdekében, hogy a gyógyszerellátást az ad^tt pénzügyi, keretek között a gyógyszeres terápia érdekeinek maximális figyelembevételével megoldja. Ezt a célt szolgálja az általa felállított két uj osztály /infúzió, galenusl/ működésé, amelyek, közül különösen az infúziós laboratórium munkája eredményeként jelentős anyagi megtakarítást ért el. Az anyagi megtakaritás mellett biztosítja a^klinikai speciális infúzióigények kielégítését is a készítmények előállításával» o 1 0 8787/1 973