Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973
1972. október 10., I. rendes egyetemi tanácsülés - Napirend előtt: II., III. és IV. napirendi pontok sorrendváltoztatása - I. Miniszteri leiratok, elnöki bejelentések - II. Jelentés az egyetemi Számítástechnikai Csop. munkájáról, Javaslat az egyetemi Számítástechn. Kp. kialakítására - III. Az 1973. évi Állami Díj kitüntetésre javaslat - IV. Bejelentések, intdítványok
SEMMELWEIS ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM 164/1972. Titkárság. " Szolgálati használatra " 1972. X. lo,-i egyetemi tanácsülésen Ülés után az anyag nem vihető ele Dr, Juhász Pál egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa. A psychogen megbetegedések területén végzett eredményes vizsgálataiért, amelyekkel megindította a szocialpsichiatriai kutatásokat. Részletes indokolás: Nemzetközi vonatkozásban is elsőként tárja fel és elemzi egy falusi lakosság psychogen megbetegedéseinek magas morbiditását, ezeknek a megbetegedéseknek szociális hátterét, valamint 12 éven át követett változását, dynamismusát. Ezekkel a vizsgálataival a hazai szociálpsychiatriai kutatásoknak a megindítója. Egyik keletbagyarországi kis falu isolalt közössége egyedeinek részletes klinikai, elsősorban neuropsychiatriai vizsgáin taival és a kórfolyamatoknak 12 éven át tartó folyamatos kö ■ vetésével - nemcsak egy falu morbiditási viszonyait, hanem - nemzetközi szinten is elsőként Írja le egy falu lakóinak psychogen megbetegedéseit, feltárja a megbetegedések szociáli hátterét és mindkettő vonatkozásában elemzi annak dynamikus változását, Megállapítja, hogy a falusiak neurosis - morbiditása nem alacsonyabb, mint a városiaké. A falu életének folyamatos követése segítségével felismeri, hogy az elmúlt - évtizedben ez a morbiditás növekedést mutat. A psychogen megbetegedések, elsősorban neurosisok, nemcsak a városban, hanem a falun is a leggyakrabban előforduló, sürgős segítséget és egészségügyi szervezési feladatokat jelentő megbetegedést képviselnek. Feltárja a kórképet meghatározó szociális problémákat. így szociálpsychiatriai szempontból elemzi a falusiak közösségi életében kimutatható pathogen tényezőket : a családi életnekr a továbbtanulásnak, az 1959-196o-ban kialakult nagyüzemi termelőszövetkezet gazdasági és társadalmi szerveződésének, az ezzel járó átrétegeződésnek és az uj értékrendszer elfogadá_ sának conflictus - problémáit. A család jelentős gazdasági megerősödése, az életszínvonalnak az utolsó években bekövetkezett gyors emelkedése, a nagyüzemi termelés szervezettsége és az ezzel járó szabadidő növekedése, a kulturális élet feltételeinek gyors gyarapodása mellett a neurosis növekedése egyértelmű : az urbanisatio jelenségei és azok pathogen szerepe megjelenik ma az isolalt magyar faluban is. Elégtelen az iskolázottság, elégtelen a kulturális feltételek felhasználására irányuló igényesség. Az együttélés tradition lis'formái desorganisalódtak, az újak még nem stabilisalódtak. Bár a migratio csa-k átmenetileg jelentkezett, de a szövetkezeti vagyon - saját vagyon tudatának mai szintje még nem biztosítja a helybenmaradás stabilitását. Emelkedik az alkoholfogyasztás, nő az alkoholismus, A falusiak neurosisámak tüneti képében - külföldi szerzők vizsgálataival egybehangzóan - jellemzők a somaticus és vege tativ tünetek túlsúlya, háttérben maradnak a kóros psyches
