Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1971-1972
1972. április 26., VI. rendes egyetemi tanácsülés - I. Miniszteri leiratok és elnöki bejelentések - II. Az I. sz. Női Klinikán megüresedett klinikai igazgatói állás betöltése - III. Az újonnan létesített Biológiai Intézet igazgatói megbízására meghírdetett pályázat elbírálása - IV. A II. Sebészeti Klinika, I. sz. Anatómiai,Szövet és Fejlődéstani Int., a Kórélettani és a Közegészségtani Intézetnél meghírdetett e-i tanári pályázatok elbírálása - V. Egyetemi docensi álláspályázatok elbírálása - VI. Bejelentések, indítványok
re és szervezőképességre utal. Mindezekhez hozzászámítva az oktató munka, valamint az egyetemi ügyintézés sokféle változataiban szerzett tapasztalatait, érettségéhez ás alkalmasságához az egyetemi tanári teendők ellátására nem fér kétség." A Közegészségtani Intézetnél meghirdetett egyetemi tanári állásra pályázik: Dr.fodor Ferenc Referens: Dr.Alföldy Zoltán egyetemi tanár "1925-ben született, 1951-ben avatták orvosdoktorrá a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Egyetemi hallgató korában demonstrátor volt a Törvényszék! Orvostani Intézetben, 195O-52 között az Egyetem Tanulmányi Osztályának volt vezetője és externista a Belklinikán. 1952-55 között a leningrádi orvosegyetem egészségügyi szervezési és orvostörténeti tanszékén volt aspiráns, kandidátusi disszertációját 1955-ben védte meg. 1955-57 között a Hajdú megyei KÖJÁL igazgatója volt, 1957-59 között pedig megyei főorvos. Ekkor szerezte egészségügyi szervezési szakorvosi képesítését is, 1959-61 között fővárosi vezető főorvos volt. 1961 óta egyetemünk Közegésíségtani Intézetében dolgozik 1965-ig adjunktusként, azóta docc ns. Dr.Fodor Ferenc szakmai és tudományos munkaterülete tágabb értelemben a tácsalalom-egészségtan és közegészségtan-járványtan. Közelebbről: társadalom-egészségtan, epidemiológia-immunologia, higiénés toxikológia, a bioszféra egyes tényezőinek vizsgálata. Disszertációja is ezen témakörök egyikébe tartozik: a közegészségügyi járványügyi szolgálat fejlődése a Szpvjetunióban és Magyarországon, valamint a kerületi KÖJÁL-ok munkája. Munkássága kiterjedt a gyógyitó-megelőző orvosi munka szervezeti kérdéseire, különösen a gyermekkörzeti ellátás, egységes szülész-nőgyógyászati ellátás, gondozás területére. Vizsgálta a morbiditási struktúra alakulását, a tbc epidemiológiáját, a profilaktikusan alkalmazott Gamma-Globulin hatásmechanizmusát, toxicitási kérdéseket, a társadalmi tényezők és járványfolyamatok összefüggéseit. Kezdeményezte az iparban és a háztartásokban használt (fetergensek higiénés- toxikológiái vizsgálatait. Tanulmányozta a viz- és talaj öntisztulásában szereplő mikroflóra változásait. Kis őrleti munkáit a korszerű metodika jellemzi, amelyben izotop-jelzésen módszereket is alkalmazott. Ezt elősegítette az a körülmény, hogy a Szovjetunióban 1962-ben 5 hónapos radiohigienés tanfolyamot végzett, majd 1964 és 1965-ben több ilyen és más jellegű /sugárvédelmi, elválasztástechnikai/ hazai tanfolyamon vett részt. Mindezen tudományos tevékenységből kitűnik, hogy Fodor dr, sokoldalúan 'és kiválóan képzett higiénikus-epidemiológus szakember, aki a kísérleti munkát gyümölcsözően köti össze a társadalomegészségügy elvi kérdéseinek vizsgálatával. Megjelent és közlés alatt álló, részben 1151
