Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1969-1970
1970. április 15., rendkívüli tanácsülés
-17-1959-"ben gyógyszerészeti tudományok kandidátusi fokozatot nyert. 1968- ban „Érdemes Gyógyszerész-1 kitüntetést kapott. Diplomájának megszerzése óta aktivan részt vesz az oktatásban. Kb.20 éve mindkét kar IV., ill. V. éves hallgatói számára tantermi előadásokat tart és résztvesz a vizsgáztatásban. A középkáderek higiénés továbbképzését szervezi és ellátja. Az utóbbi években az OTKI rendezésében szakterületéhez kapcsolódóan különféle tárgykörben továbbképző tanfolyamokon előadásokat tartott. Tudományos kutató munkája részben kémiai, túlnyomó részt azonban mikrobiológiai irányú. Eleinte élelmiszerhigiénés, levegő- és vizhigiénés kérdésekkel foglalkozott, továbbá uj táptalajok előállításával kísérletezett. A kémia és gyógyszerésztechnológia fejlődésének következményeként uj, szintetikus kenőcsalapanyagok bevezetésére került sor, mely szükségessé tette azok felszivódóképességénelc tanulmányozását. Ézirányu kísérletei szolgáltak támpontul a VT. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalossá teti szintetikus kenőcsalapanyagok kiválasztásában. Utóbbi években a fertőtlenités, asepsis, sterilezés kérdésével foglalkozik a hospitalizmus elleni küzdelem szempontjából. A fenti témakörökkel kapcsolatban számos közleménye, főként első szerzőként /61 db./ különböző hasai és külföldi szaklapban jelent meg, továbbá 20 alkalommal tartott előadásokat szakcsoportokban és kongresszusokon. Két Ízben volt külföldi tanulmányúton: 1965-ben Berlinben a Humboldt Egyetem meghívására, majd 1968-ban Erfurtban a Német Demokratikus Köztársaság Eü. Minisztériumánau vendégeként a „Sterilezés-fertőtlenités17 tárgykörű symposiumon. Mindkét helyen előadást tartott. Pártonkivüli. Számos tudományos egyesület tagja: a BOTE Tatrogén Bizottságának, illetve jelenleg Higiénés-Járványügyi Bizottságának megalakulása óta titkára. Nyelvtudása: jól beszél németül, angolul és franciául szakirodalmat olvas. Főnökének, Dr. Vedres István egyetemi tanárnak véleménye szerint az egyetemi hallgatóság oktatásában nagy tapasztalattal rendelkezik, munkáját lelkiismeretesen látja el. Az egyetem higiénikusi teendőit nagy szakértelemmel és odaadással végzi. Tudományos munkássága az utóbbi időben elsősorban a kórház-higiéné területe. Dr. Vedres István egyetemi tanár, dr. Szerémi Katalin adjunktust mindenképpen alkalmasnak tartja docensi állás betöltésére. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Kísérleti Kutató hab er--1 tori urnában meghirdetett egyetemi docensi állásra egy, Dr. Somogyi János egyetemi adjunktus, pályázata érkezett. Dr. Somogyi János 1929-ben munkás családból született Jászberényben. Középiskolai -tanulmányai után 1947-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karára, ahol 1954-oen orvosi diplomát szerzett. I95O.óta dolgozott a Biokémiai Intézetben, ahol előbb dijas demonstrátor, majd egyetemi gyakornokként tevékenykedett és 1954-57 között aspiráns lett. 1957-ben tanársegéddé nevezték ki. 1960-ban került a Kísérleti Kutató Laboratóriumba, ahol 1968-ban adjunktusi kinevezést kapott, Jelenleg is itt dolgozik. 1950.óta, első egyetemi éveiben már bekapcsolódott az orvostanhallgatók oktatásába és önállóan vezetett biokémiai gyakorlatokat. Résztvett a német nyelvű hallgatók oktatásában is. Tudományos munkássága: működésének első éveiben az izom strukturfehérjéinek enzym-aktivitását tanulmányozta. E munkájával kapcsolatban 1953-ban MTA elnöki jutalomban részesült. Később a sejtek subcellularis alkatrészeinek, elsősorban a mitochondriumok oxidativ anyagcseréjének tanulmányozásával foglalkozott. A Kísérleti Kutató Laboratóriumba való kerülése óta tudományos munkássága 3 területre irányul: 1/ Az activ ion£ A —I T!
