Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1969-1970

1969. november 9., ünnepi tanácsülés

— 22 —

Amikor mi oktatásról beszélünk, nemcsak a szakmai ismeretek átadását értjük ezen, hanem az emberré nevelést is. A mi egyetemünknek nemcsak feladata, hanem célja is, hogy a falaink közül kikerülő orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek ne csak szakemberek legyenek, hanem kommunista szakemberek is. Ezt a feladatot teljesíteni pedig tudatos tevékenység nélkül nem lehetséges. Ezért szoktunk mi ok* , T ■

tatásról "és" nevelésről beszélni, hogy hangsúlyozzuk ezt a tudatos tevékenységet s nem pedig azért, mintha kétségeink volnának az oktatás és nevelés elválaszthatatlan- ' t

egysége felől. Oktatóink egyre inkább megértik ezt a kötelezettségüket és egyre inkább teljesitik is.

Az egyetem arculatának sokféle vonásáról emlékezhatnénk még meg, de félek, hogy már igy is túlságosan igénybevettem szives türelmüket. Ezért még csak egy kérdésről szeretnék szólni, az egyetemen folyó tudományos ku-4

tatómunkáról.

Hazánkban az orvostudományi kutatás bázisai mindig az egyetemi intézetek voltak és igy van ez ma is. A tudományos munka egyes kiváló tudósok tehetsége, egyéni áldozatkészsége eredményeképpen egyetemünkön egész történelme során magas színvonalú volt. Nagy orvostudósaink közül név

szerint is volt módom megemlékezésemben többet felsorolni. Ezek a nagy emberek azonban úgy folytatták kutató munkájukat, hogy ahhoz központi, egyetemi, vagy éppen állami támogatást soha nem kaptak, a kutatás objektiv feltételeit