Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1969-1970
1969. november 9., ünnepi tanácsülés
- 9 -tenyésztése jelent, s ezért azt kivánta, hogy az egyetem kapui bezárassanak azok előtt, kiknek vagy teljes anyagi képtelensége, szellemi, vagy erkölcsi alsóbbrendűsége, avagy hiányos családi nevelése veszélyezteti az eredményes és nyugodt tanulást s az orvostól megkívánható erkölcsi színvonalat. Ez a felismerés vezetett el ahhoz az eljáráshoz, mely jelentkezés helyett folyamddni kényszeríti az egyetemen felvételt keresőket, hogy ily módon azok tömegéből a meghatározott korlátolt számban felveendőket az emlitett szempontok figyelembe vételével kiválogathassa s elsősorban a destrukcióra legkönnyebben kaphatóknak bizonyult elemeket a lehetőség szerint távoltartsa. Ezt a törekvést tetőzte be végül a "numerus clausus"-ról szóló 1920. évi 25. törvénycikk." Eddig az idézet. Győry félreérthetetlen fogalmazásából kiolvashatjuk a 25 évig garázdálkodó Horthy-fasizmus elképzeléseit az egyetemekről. Ezek az elképzelések, természetesen, a gyakorlatban is érvényesültek. Az egyetemeken és az orvosi karon is a nyiltan kimondott célú antiszelekció érvényesült, a hallgatók közé az uralkodó osztályok gyermekein kivül alig került be valaki. A tanárok és oktatók kiválogatásánál az első szempont az uralkodó osztályokhoz való hűség volt, bő tere nyilt a nacionalista, a vallási előitéleteknek és a nepotizmusnak. Ezek alól az általános eszmék alól nem volt a pesti egyetem orvosi kara sem kivétel. Kivétel volt azonban, amikor ellátásáról, fejlesztéséről volt szó. önként adódik, hogy ezzel a kérdéssel ia