Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1968-1969

1969. február 19., tanári értekezlet

- 8 -időben számíthatunk arra, hogy az egyéni és össztársadalmi érdekek összeütközése esetleg le téríthet egyeseket a helyes útról. Az egyetemi közélet tisztaságát sértő magatartás inditéka az előnyszerzés, a legtöbb esetben a jogtalan előnyszerzés lehet. Az anyagi siker, az ügyeskedéssel biztosított eredményesség túlértékelése pdig szülőanyja a megalkuvásnak.

hrdekes módon társadalmunk viszonylag közömbösen áll szemben még ma is ezekkel a közélet tisztaságát valóban súlyosan sértő tényezőkkel s nem egy esetben a kényelmes t&rtózkqp/dst választja a felelősségvállalás helyett.

Mindennapi életünkből alig kiirtható gyom a protekció. Nem kevésbé veszélyes a közélet tisztaságára a hatalommal való visszaélésnek egyik legkirívóbb formája, a kritika elfolytása. A felvillantott néhány momentumból is kétségtelenül kitűnik, hogy a közélet tisztaságának védelmét biztositó komplex feladatot csak az állami és pártvezetés együttesen tudja befolyásolni, ill. szisztematikus., céltudatosan alkalmazott eszközökkel megszüntetni. Azt kellene hogy szolgálja az uj minősítési rendszer bevezetése is, ami fokmérője kell hogy legyen az egyes intézetekben uralkodó viszonyoknak* a helyes kritika és önkritkia légkörének. Arinak ellenére, hogy a szocialista rainősitési rendszer lassan két évtizedre tekint vissza, mégis folyamatosan azonos hibák fordultak elő. A Személyzeti Osztály munkatársai és magam, behatóan foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Talán fel fog tűnni, hogy a tájékoztatóban aprólékos részletességgel dolgoztuk ki a minősítés elkészítésének módját, a minosités ismertetését, felhasználás módját stb.

Nem véletlenül, tudatában vagyok annak, hogy többen szükséges rossznak és legtöbbször indokolatlan tehernek tartják a minősítések elkészítését. Pedig nem kétséges, hogy az egészségügy előtt álló nagy feladatok megoldsában, a káderpolitika céltudatos kivitelezésében ennek igen fontos és ösztönző szerepe lehet. Nem állunk egyedül ezzel a véleményünkkel. Az idő rövidségére való tekintettel nem ismertethetem részleteiben az iíNSZ Titkárság egy volt tisztviselőjének a beszámolóját az ottani minősítési rendszer x*endkiviili nagy Jelentőségéről. Vitathatatlan, hogy az ilyen rendszerű minosités rendkívül nagy munkát ró a vezetőkre,